Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 41 nyával foglalkozott az ezt megelőző néhány évben. így 1932 őszétől már Deér József tanított Szegeden - kezdetben még jobbára Mályusz felügyelete alatt, aki kinevezett tanár maradt továbbra is; ezt a „státust”egészen 1935-ig betöltötte. A személyi megoldás mindenki számára elfogadható és megnyugtató volt. Szerkesztési szempontok, anyagi viszonyok A folyóiratoknak általában gondot okoz egy-egy szakkönyv ismertetése a megjelenéséhez közeli időpontban. Nagyon ritka eset az, ha a publikálást követő néhány (egy, két) hónapon belül recenzió jelenik meg egy könyvről. A Századok esetében, a ’30-as évek elején az elmaradásban szerepet játszott okok között az összevont számok kényszerű összeállítását is számításba kellett venni, ami önmagában három hónapra húzta el a szerkesztési munkát, másrészt, hogy ezen túlmenően terjedelemcsökkenés is sújtotta a folyóiratot. A Századok folyamatosan küzdött ezzel a problémával, és úgy, mint volt ez korábban (az 1910-es és 1920-as években) is, a harmincas évek elején, közepén szintén jellemző volt a recenziós rovat kritikáinak „viszonylagos” lemaradása a (hozzájuk tartozó) könyvek megjelenéséhez képest. Ez a legtöbb (és legjobb) esetben egy, másfél év volt. Hajnal írta Vargha Zoltánnak 1934. január 4-én, hogy művét kiadták ismertetésre, de, hogy kinek azt nem tudja, mert a lista Mályusznál van, és vele a szünidőben (vizsgaidőszak) nem találkozik. Majd így folytatta: „Azonban kérnélek, szíveskedj tekintetbe venni azt, hogy a Századok néha évekig is késhet valamely mű bírálatával. Helyszűke, az ismertető késedelmezése, stb. lehet az oka ennek. Egy személyes példa: nekem két, 1930-ban megjelent önálló kötetem29 nincs még ismertetve. És vannak viszont ismertetések, amelyek elkészültek, hozzánk be is küldtek, mi ki is szedettük, - s helyszűke miatt 1-1Z évig is várniuk kell! Szomorú ránk nézve, mert munkatársaink elkedvetlenedésére vezet, de hát hiába, a terjedelmet növelni nem tudjuk, nincs pénz rá, a tagok 2/5-e nem fizeti tagdíját [saját kiem. - EL.]. Igyekszünk a Téged érdeklő ismer-29 „Esterházy Miklós nádor lemondása” Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1929. 153 o., és az ezzel a kötettel egy időben megjelent „Esterházy Miklós nádor iratai. I. - Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka (1640 december-1643 március.)”. Esterházy Pál herceg kiadása,. Budapest, 1930. XCVHI+640 o. munkákról van szó. - A hazai historiográfiai szakirodalom, az adott korszakkal foglalkozó szakemberek a két munkát kevésbé sikerültnek tartják, módszertanilag és a feldolgozás minősége miatt pedig egyenesen gyengének. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Hajnalra milyen pressziót gyakorolt a hercegi szürke eminenciás, Horváth Gábor, és azt is: mennyire kedvetlenül írta meg ezt a két kötetet, akkor magyarázatot találunk a gyengébb színvonalra. A nádori iratokról a Katholikus Szemle 1930. évf. 8. füzetében 713-716. jelent meg ismertetés: Balanyi György: Hajnal István: Esterházy Miklós nádor iratai. I. Kormányzattörténeti iratok. Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka. (1640. december - 1643) - A Balanyi-féle ismertetés rövid tiszteletkörök után a kötet általános felhasználhatóságát említi meg pozitívumként, valamint az éppen induló kormányzattörténeti iratok megjelenésének fontosságát emeli ki. Hajnal iratközlő kötetéről Szilágyi Lóránd: A modem kormányzattörténet kialakulása című tanulmányában egy félmondatban tesz említést és a hozzá tartozó lábjegyzetben a 300. oldalon hivatkozik rá. - Századok 1933. 7-8. szám 291-307.
