Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata
SZENT LÁSZLÓ HORVÁTORSZÁGI HÁBORÚJÁRÓL 461 „csaknem egész Szlavónia” megszerzéséről.51 Ugyanerre az eredményre jutunk egyébként akkor is, ha az 1091-i események relatív kronológiájából indulunk ki. A somogyvári apátság felszentelését a kutatás okkal keltezi az 1091-i esztendőn belül szeptember 1-re,52 hiszen ezen a napon ülték az új szerzetesközösség patrónusának, Szent Egyednek az ünnepét. Ha mármost figyelembe vesszük, hogy az ünnepen személyesen megjelenő László királynak ezt megelőzően nemcsak a Száván túlról visszatérnie, de még a kunokkal is el kellett bánnia, úgy Kapolcs támadását a legvalószínűbben 1091 nyarára tehetjük, a horvátországi hadjáratot pedig tavaszra vagy kora nyárra. II. 2. A hadjárat horvátországi előzményei A krónikakompozícióban és Spalatói Tamás művében is említett Zvonimir királyt a kései középkorban kialakuló történeti hagyomány az önálló Horvátország egyik legjelentősebb uralkodójának tekintette.53 54 Trónra kerülésének körülményei nem tisztázottak. A forrásainkban 1074-ig szereplő IV Krešimirt az öröklés rendje szerint inkább unokaöccsének, István hercegnek kellett volna követnie az ország élén, 1075-ben mégis azt Zvonimirt koronázták meg, aki nem volt a Trpimirovié-dinasztia tagja - István pedig három esztendővel később, 1078-ban kolostorba vonult (vagy kolostorba kényszerítették).64 Az új horvát király minden jel szerint erős központi hatalmat épített ki: forrásaink legalábbis nem tudósítanak semmilyen komolyabb belső ellentétről Zvonimir uralkodásának csaknem másfél évtizedes időszakából.55 Kapcsolatai Magyarországgal kiválóak lehettek, hiszen még trónra lépte előtt, valamikor az 1060-as évek közepén (esetleg kevéssel korábban) feleségül vette I. Béla magyar király Ilona nevű leányát,56 így sógorságba került I. Gézával és Szent Lászlóval. Örököst azonban nem hagyott hátra, mivel egyetlen fia, Radovan minden bizonnyal még 1083-ban elhunyt.57 Zvonimir 1089-ben bekövetkezett halála58 ezért mély belpolitikai válságba taszította Horvátországot, amit csak tovább 51 DHA I. 272. - Véleményem lényegileg egybevág Pauler Gyula álláspontjával, ám más úton jutottam ugyanarra az eredményre. Pauler azért keltezte a hadjáratot 1091 első felére, mert szerinte Dragus oklevelét a mondott esztendő júliusában bocsáthatták ki (Horvát-Dalmátország i. m. 207-208.; Uő: Magyar nemzet i. m. 446. [313. sz. jegyz.]). Mint azt dolgozatom forráskritikai fejezetében részletesebben is kifejtettem, ez a keltezés nézetem szerint hibás: Dragus oklevele valójában 1091. december 25. és 31. között készülhetett. 52 Neumann T: A somogyvári i. m. 45. 53 Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. (Szomszéd népek történelme) Bp. 2011. 83. 54 CDCr I. 164-165. 56 Klaić, N: Povijest Hrvata i. m. 381-394. 56 Azonosítására 1. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár LI.) Nagybecskerek 1892. 160-163. 57 Ld. 44. sz. jegyz. 58 Zvonimir halálának időpontja egyetlen forrásunkban sem szerepel, ám II. István horvát király éves kelet nélkül, szeptember 8-i dátum alatt kibocsátott (és hitelt érdemlő megfontolások alapján 1089-re keltezett) oklevelében „a minap elhunyt Zvonimir királyként” említik (a nuper rege defuncto Suinimiro - CDCr I. 188.), így minden bizonnyal ugyanebben az évben halhatott meg (Ferdo Sišić: O smrti hrvatskoga ralja Zvonimira. Vjesnik Arheološkog muzeja u Zagrebu 8. [1905] 1-5.).
