Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 407 pitányai közül kerültek ki, így csak találgatni tudjuk, kik lehettek azok, akik már nem elégedtek meg a Felső Részek sanyargatásával, hanem „arra törekszenek, hogy egész országunkban erősségeket emeljenek (id conantur, utper totum regnum nostrum castella erigant).156 Thomasi követ január végi jelentésében arról írt, hogy néhány „hadakozáshoz szokott (usati nel mestrier del soldo) csehországi nemes tört be ötezer lovas és gyalogos élén az országba, és ostrom alá vették a nádor várát egy magyar mérföldre Pozsonytól, „az ország egyik kulcsát”, vagyis Dévényt.157 Későbbi adatból tudjuk, hogy ott valóban erősséget is emeltek.158 Egy ilyen támadás ekkor elsősorban III. Frigyesnek állt érdekében, hiszen ilyen módon távol tarthatta V Lászlót a Ciliéi örökségtől, és igen valószínű, hogy a Dévény elleni akció mögött valóban a császár állt.159 Láttuk ugyanakkor, hogy az előző esztendőben Hunyadi László zsoldosok toborzásával bízta meg minden bizonnyal a nagybátyját, és e zsoldosok alighanem éppen a Felső Részekről kerültek ki, amint erre későbbi időből is van példánk. Aligha véletlen tehát, hogy március 9-én éppen Hunyadi László ment Esztergomba, hogy a „csehekkel” tárgyaljon,160 immár másodszor, ha, ami valószínű, korábban is ugyanezen okból járt a városban. Nem elképzelhetetlen, hogy a Szilágyi Mihály által felfogadott kompániák ugyancsak okoztak zavarokat, talán nem is Hunyadi jóváhagyásával, akinek komoly gondot okozott a saját embereinek kordában tartása is. Ennek jeleként március elején több levélben volt kénytelen felszólítani várnagyait, illetve a Hunyadi birtokokon lévő vámszedőit, hogy hagyjanak fel a királyi városok kereskedőinek zaklatásával, mert ha így folytatják, „egyetlen kereskedő sem fog Magyarországon kereskedni” (nullus mercator ad hoc regnum Hungarie intrabit mercaturus).161 Az is meglehet azonban, hogy a csehekkel folytatandó tárgyalás puszta ürügy volt, és Hunyadi László egészen más okból járt kétszer is Esztergomban. Mindazok a lépések, amelyeket a király Budára érkezése után tett, nyílt fenyegetést jelentettek a Hunyadiak hatalmi állására nézve. A pénzverés újjászervezésének szükségszerű következménye volt, hogy előbb-utóbb felmerül, vagy már fel is merült, a besztercei grófok hatalma alá tartozó bányák és kamarák átadásának ügye, például a nagybányai kamaráé, amely önmagában 6000 156 Tóth-Szabó Pál szerint (Cseh-huszita mozgalmak i. m. 253.) Axamit állt az események mögött, de neki sincsenek közvetlen bizonyítékai. 157 ASMi, Sforzesco 650, Ungheria, 1456. 01. 26.: „et gia sono (ti. a csehek) a campo contra uno castello del gran conte, che e apresso a Posonio a uno miglio hungaro, e dicesse esser una de le chiave de questo regno.” 158 DL 44827. 159 Hans Kuchaim leveléből megtudjuk, hogy az a zsoldoskapitány vezette az akciót, akit a kortársak Mladvanko, Ledvenko, Vanko és egyéb neveken ismertek, és akkor már hosszú ideje tevékenykedett az osztrák-morva-magyar határvidéken. A rá vonatkozó adatok összegyűjtve: Biografie Ceské Historie. Sestavil Dr Cenék Zibrt. Dil treti. Svazek 1. V Praze 1904. 68. Vö. még Vancsa, M.: Geschichte Österreichs i. m. 321. 160 Thomasi jelentése március 10-ről: Fraknói Vilmos: Két hét olaszországi könyv- és levéltárakban (1878. májusban). Magyar Könyvszemle 3. (1878) 3. sz. 122. E jelentés szövegét egyelőre nem sikerült fellelni a milánói levéltárban. Március 15: ASMi, Sforzesco 650, Ungheria, 1457. 03. XX. Ír: „Ritornato quel medemo giorno da Strigonio el conte Ladislao da Huniad senza altra conclusione cum quelli Boemi” 161 DF 213644. (= Irányi B.: Bártfa i. m. 944. sz.), DF 213641. (= Irányi B.: Bártfa i. m. 942. sz.).
