Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 403 január 20-ra a morvaországi Znojmóba hívták az osztrák rendek képviselőit, hogy ott a király és országai ügyeiről tanácskozzanak. A meghívókat a „cseh királyság pecsétje alatt” (unter des wirdigen konigreich und der cron czu Pehmen insigel) bocsátották ki, világosan jelezve, hogy a szándék nem a királytól ered.130 Hogy valóban ez volt a helyzet, kiderül egy 1457. januári jelentésből, amely arról tudósít, hogy a szabadságát visszanyert uralkodó kifejezetten helytelenítette a tervezett tanácskozást.131 Nehéz elhárítani a feltételezést, hogy Znojmóban éppen arról kívántak eszmét cserélni, mi történjék, ha V Lászlóval „valami váratlan” történik Hunyadi László társaságában. Tegyük hozzá, amint a bő esztendővel későbbi események mutatják, Podjebrádot legalábbis nem érte volna felkészületlenül egy ilyen „váratlan” fordulat. 1456 végén azonban semmi váratlan nem történt, és Hunyadi László, valószínűleg jobb ötlet híján, kénytelen volt beletörődni, hogy a király visszatérjen Budára. V László, mint láttuk, a legrövidebb úton, Csanád, Szeged, majd Kecskemét érintésével tért vissza a fővárosba, ahová december 18-án érkezett meg. Vele tartott Hunyadi László is, aki nyilván belátta, hogy befolyását csak akkor tudja megőrizni, ha az uralkodó mellett marad. Ezt annál inkább megtehette, mert anyja és nagybátyja, főképpen az utóbbi, Szilágyi Mihály, képes volt biztosítani a Hunyadi birtokok védelmét. László gróf azonban hamarosan választás elé került, nem sokkal Budára érkezésük után ugyanis a király ismét utazni készült. Tervezett utazásának hátterében a Cillei-örökség állt, amely Ulrik gróf halálával uratlanná vált. A Habsburgok és Cilleiek között 1443-ban kötött szerződés egyik pontja értelmében a Ciliéi család kihalása esetén óriási birtokaik közösen illették a Habsburgok minden ágát,132 és mivel III. Frigyes, kihasználva V László szorult helyzetét, azonnal lépett az ügyben,133 indokolt volt, hogy utóbbi is haladéktalanul a tettek mezejére lépjen. Először követeket küldött Ciliibe, hamarosan pedig maga is indulni készült oda.134 Hunyadi László nem kívánt az uralkodóval tartani, inkább úgy döntött, hogy seregével együtt visszatér Nándorfehérvárra.135 A „hivatalos” indoklás szerint azért, mert attól félt, hogy amint befagy a Duna, a törökök ismét betörnek az országba. „Sokak véleménye” viszont az volt, hogy nem akarta csapatait a király rendelkezésére bocsájtani a Cillei-örökségért indítandó hadjáratban, illetve az ismét aktivizáló-130 Krems, Stadtarchiv - Urkunden Krems (1108-1844) StaAKr - O343.(http://www.mom-ca. uni-koeln.de/mom/AT-StAKrems/Krems/StaAKr-0343/charter?q=Ladislaus. Letöltés: 2014. máj. 2.) 131 „Auch haben die von Behem ein lannt tag aus geschriben und haben darczu erfordert die von Österreich gen Znaym XIIII tag nach trium regum. Der tag ist nicht mit unsers h. k. g. willen, darumb schafft sein gnad den tag ab” - Birk, E.: Beiträge i. m. 232. Vö. Vancsa, M.\ Geschichte Österreichs i. m. 325. 132 Stich, B: The Counts of Cilli i. m. 372. V László nem a nagyanyja, Ciliéi Borbála révén támasztott igényt az örökségre, mint Teleki József állítja (Hunyadiak kora i. m. II. 481.) 133 Az eseményekre 1. Pálosfalvi T: Vitovec János i. m. 442. 134 „Ein lannt tag ist auch czu Czilig, dar auff hat meines h. k. g. gesant den pharrer von Ofen, auch den behemischen kuchenmayster und sein gnad wirt sich paid hin nachffuegen” - Birk, Er. Beiträge i. m. 232.; „wenn dieselb potschaft widerkumpt, so wirt sich unsers herren gnade in aygen person gen Windischen landen füegen dieselben zu verfohen” - DF 213630. 135 „Man sagt Waydaffy Lasla sol hin ab gen Kryeschweyssenburg er wil unsers h. k. g. nicht belayten in windische lant” - Birk, E.: Beiträge i. m. 232-233.
