Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
388 PÁLOSFALVI TAMÁS társat látott, akinek hatalmi, „államalapítói” ambícióit, önmagára nézve fenyegetőnek ítélvén azokat, igyekezett, akár fegyverrel is, elgáncsolni.21 Nem volt jobb a király helyzete a vallási meghasonlástól is sújtott Csehországban és csatolt tartományaiban sem. 1453 májusában, még koronázása előtt, azt a Podjebrád Györgyöt nevezte ki Csehország kormányzójának, akit korábban a cseh rendek választottak meg ugyané tisztségre. Míg a rendi választás két évre szólt, László kinevezése hat esztendőre, vagyis az uralkodó lemondott a hatalom gyakorlásáról, aminek világos jele, hogy Podjebrád nevezhette ki az országos méltóságokat, és rendelkezhetett a királyi jövedelmekkel.22 A helyzet látszólag éppen a fordítottja volt tehát a magyarországinak, ahol V László de facto uralkodásának megkezdésével párhuzamosan megszűnt az addigi kormányzó, Hunyadi János tisztsége. Valójában azonban a különbség látszólagos, hiszen amint Csehországban Podjebrád kormányzói címmel,23 úgy Hunyadi Magyarországon mint főkapitány és a királyi jövedelmek kezelője kormányzott tovább a király képviseletében. A királyi hatalom két aspektusa gyakorlatilag elvált egymástól: míg László mindkét országban háborítatlanul élt a királyi kegynyilvánítás jogával, Podjebrád és Hunyadi, a királyi jövedelmek birtokában, a király nevében, de tőle függetlenül felügyelték azt, amit kormányzatnak szokás nevezni, főképpen a kül- és katonai politikát.24 21 Franz Palacky: Geschichte von Böhmen. Vierter Band: Das Zeitalter Georgs von Podébrad. Prag 1857. 387-88. Max Vancsa: Geschichte Nieder- und Oberösterreichs. II. Stuttgart-Gotha 1927. 318. Peter Stih: The Counts of Cilli, the Issue of their Princely Authority and the Land of Cilli. In: Idem: The Middle Ages between the Eastern Alps and the Northern Adriatic. Select Papers on Slovene Historiography and Medieval History. Leiden-Boston 2010. 361. és köv. a Cilleiek birodalmi grófi rangemeléséről és a nyomában a Habsburgokkal kialakult, háborúig fajuló ellentétről. 22 Frederick G. Heymann: George of Bohemia. King of Heretics. Princeton 1965. 89. Az oklevél: Archiv Cesky čili staré písemné památky Ceské i Moravske, sebrané z archivű domácích i cizích. Red. Josef Kalousek. Dil XV 212-213. 23 Ivan Hlavácek: Bemerkungen zur Problematik der Zentralmacht und -Verwaltung und deren Ausübung im bömischen Staat der hussitischen Zeit. In: Das spätmittelalterliche Königtum in europäischen Vergleich. Herausgegeben von Reinhard Schneider. Sigmaringen 1987. 493.: „Die vier Jahre von Ladislaus’ eher fiktiver Regierung (1454-1458 (!) sind dann eher als Vorgeschichte der Regierung Georgs von Podiebrad zu betrachten, der ab 1452 Landesgubernator war und alle Gewalt in seinen Händen konzentrierte.” 24 A megkülönböztetésre („matters of grace/matters of state”, 1. John Watts: Henry VI and the Politics of Kingship. Cambridge 1996. 127-135. Természetesen, amint VI. Henrik nevében Angliában, úgy V László nevében is szép számmal keltek kormányzati jellegű oklevelek, de hogy ezek mennyiben tükrözték a király akaratát, ugyanolyan kérdéses. A téma mindenképpen további vizsgálatot igényel. Hunyadi „kormányzatának” frappáns, példákkal alátámasztott jellemzését 1. Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Bp. 1958. 146-147. A helyzet kísértetiesen hasonló volt Csehországban is, azzal az eltéréssel, hogy ott Podjebrád mint kormányzó az uralkodó személyes jelenléte mellett élt teljhatalmával. 1454 augusztusában például V László Prágából mozgósítást rendelt Frigyes szász herceg ellen, de az Eger városának küldött parancs kancelláriai jegyzete („Ad mandatum domini regis domino Georgio gubernatore referente”) sejteti, hogy a cseh kormányzó állt az akció mögött. így gondolta ezt maga Frigyes herceg is, aki a császárnak írott levelében utal rá, hogy a háború nem V László akaratából indult („Kriege unde inczüge [...] gescheen nicht dorch des irluchten fürsten herren Laslaw konigis [...] czuschobe unde verhengnisse”). Adolph Bachmann: Urkunden und Aktenstücke zur österreichischen Geschichte in Zeitalter Kaiser Friedrichs III. und König Georgs von Böhmen (1440-1471). Wien 1879. 149., 151., 155. 1456. március: František Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte Böhmens und seiner Nachbarländer im Zeitalter Georgs von Podiebrad. FRA 2/20. 1860. 98. Vö. Heymann, F. G.: George of Bohemia 124—125., 131.
