Századok – 2015

2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.

MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 369

repe a 13. század folyamán, s az sem egyértelmű, milyen erősségeket emeltettek maguknak a világi elit felső, középső és alsó rétegébe tartozók. Ugyanakkor a tárgyalt emlékcsoport vizsgálata a régészeti kutatási módszerének fejlődésével egykor bizonyára alkalmas lehet majd arra, hogy — a várak száma, jellege, építészeti gazdagsága, lakhatóságuk foka alapján — az írott forrásokhoz hasonlóan tükrözze a középkori Magyar Királyság Nyugat-Európához viszonyított fejlettsége mértékét, jellegét és fokozatait.

Ezzel kapcsolatban kell végül utalnunk Kubinyi András megállapítására, miszerint az erősségek tatárjárás előtti/utáni eredetéről folytatott viták semmiképp sem tekinthetők öncélúnak, a régészettudomány belső ügyének. Ugyanis korántsem mindegy, hogy a 12. század utolsó harmadától, vagy csak a 13. század első harmadától épültek-e Magyarországon nagyobb számban erődítmények, hisz e jelenség mögött jelentős társadalmi változások tételezhetőek fel.178 Hogy azután mit értünk pontosan az általános jelentésű „erődítmény” fogalma alatt - itt utalni kívánunk az írott forrásokból nem ismert építmények egy része esetében, mint láttuk, joggal feltételezhető „udvarház-funkcióra”, amely elvileg összekapcsolható lenne Tolnai Gergely kronológiai támpontokat ugyan nélkülöző feltevésével179 a tatárok támadása elől elmenekülő, „váraikat” védekezés nélkül feladó birtokosokról - az már egy további kérdés, melyre, mint azt tanulmányunkban bemutatni kívántunk, ma még aligha adhatunk egyértelmű választ.

178 Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 292.

179 Tolnai Gergely. Erősségek a tatárjárás korában. In: A tatárjárás 1241-1242. Katalógus. Szerk. Ritoók Ágnes és Garam Éva. Bp. 2007. 24.