Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
szó!139 Nagy valószínűséggel a pécsváradi apát emeltette a Zengő csúcsán az írott források által nem említett egyetlen, csupán árokkal övezett torony alkotta erősségét, melyet valószínűleg vagy csak rövid ideig, vagy ideiglenesen használtak,140 s hasonlóan a közelben fekvő apátsághoz köthető Tihany-Csúcshegy ásatással még nem kutatott erődítménye.141 Szűcs Jenő ugyan úgy vélte,142 hogy a Zágráb feletti Medvevár kivételével143 IV Béla uralkodása idején a magyarországi püspökök nem emeltettek székhelyükön kívül várakat, ez a tétel azonban semmiképp sem bizonyítható. Az egyes egyházmegyékben emelt általában egy-két püspöki erősség közül ugyan még csak kevés helyen került sor érdemi régészeti vizsgálatokra — a váci püspök korai építkezéseinek kutatására Nógrádban még nem volt mód144 és a győri püspök szombathelyi várából sincs tudomásunk modern réteg- vagy leletmegfigyelésekről145 —, azonban a veszprémi püspök sümegi erőssége esetében semmiképp sem zárják ki az eddigi megfigyelések annak 13. századi eredetét. Mint erről már szóltunk, itt elképzelhető, hogy a lapos hegyplató csak egy kis részét elfoglaló korai vár magját alkotó hasábalakú torony csak alsó részén rendelkezett ekkor kőépítménnyel.146 Összegzés Összefoglalva mindazt, amit a Kárpát-medencében a magánvárak építésének kezdeteiről és korai időszakáról — ideértve tehát az apátok és a püspökök utóbb tárgyalt nem rezidenciális erősségeit is —jelenleg az okleveles és a régészeti adatok alapján megállapíthattunk, először a kronológiai kérdésekről kell szólnunk. Láthattuk, ma már általánosan elfogadottnak tűnik, hogy ilyen erősségek emelésével a 12. század utolsó harmada/negyede/vége előtt még aligha számolhatunk.147 Ugyanakkor természetesen korábbi előfordulásuk nem zárható ki, de írott források hiányában egy, ebbe a körbe sorolható építmény korai megléte csak biztos régészeti adatokkal lesz a jövőben bizonyítható. Valószínűnek tűnik, hogy kezdetben sem csupán a legegyszerűbb építmények épülhettek, kőtornyos-kőfalas várak — ugyan közelebbről ismeretlen arányban és formában — már legkésőbb a 13. század első évtizedeitől magánosok kezén is előfordulhattak. MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 361 139 Gere L. : Szigliget i. m. Az írott forrásanyag feldolgozása: Mészáros Orsolya-. Szigliget várának története a középkorban. Fons 12. (2005: 3. sz.) 299-377. 140 Miklós Zsuzsa: Zengővár helye a hazai várépítészetben. Castrum 13. (2011:1.) 5-24. 141 Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. Szerk. Éri István. A veszprémi járás. Bp. 1969. 196. 142 Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 1993. 29. 143 Az 1248 és 1260 között Fülöp esztergomi érsek által emeltetett erősség régészeti kutatására: Drago Miletic - Marina Valjato Fabris: Kapela Sv. Filipa i Jakova na Medvedragdu. Zagreb 1987. 144 Lásd erre Tomka Gábor: Nógrád vára. Castrum 1. (2005: 1. sz.) 121-124. 145 Tóth Endre: Die karolingische Burg i. m., 1. még Feld 1.: Középkori várak i. m. 499. 146 A várra összefoglalóan legutóbb 1. Koppány András - Markó Ágnes: Sümeg, vár. Castrum 11. (2010: 1. sz.) 111-114. 147 Kubinyi A.: Árpád-kori váraink i. m. 292., 297. Miklós Zs.: Zengővár i. m. 16.
