Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 355 merjük.103 Ebből természetesen továbbra sem következik az, hogy e várakat birtokosaik állandóan lakták volna,104 ugyanakkor úgy véljük, hogy kivétel nélkül alkalmasak voltak arra, hogy szükség vagy igény esetén hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyként szolgáljanak számukra. Várfalak, gazdasági építmények, külső várak Az erősségek leglátványosabb elemeinek tárgyalása után szólnunk kell a korszak várainak egy további, eddig csupán említett fontos védelmi berendezéséről, a kőből/téglából emelt várfalról. A várépületek pusztulása és későbbi folyamatos átépítése miatt itt ugyanazzal a problémával találjuk szembe magunkat, mint a tornyok vagy a lakóépítmények esetében - azaz csupán rendkívül kevés esetben maradtak ránk eredeti formájukban, azaz magasságukat, egykori lezárásukat megőrizve korai, 13. századi várfalak. Pontosabban fogalmazva, nem kizárt, hogy számos, eddig még régészeti módszerekkel nem kutatott, elsősorban felvidéki, erdélyi illetve burgenlandi vár és várrom esetében áll magasan az 1200-as években és az 1300-as évek elején emelt körítőfalak hosszabb-rövidebb szakasza, de ezekről még nincsenek biztos, tehát jelen elemzésünkben felhasználható ismereteink. Az elpusztult falak rekonstrukciójára a vastagság alapján ugyancsak aligha lehet vállalkozni, az alig több mint 50 cm-es (Váralja-Várfő)105 és a 200-250 cm-es (Hollókő)106 méretek mindenesetre korántsem utalnak egy egységesen elterjedt gyakorlatra, nem szólva itt arról, hogy védőfalak magasságát alapvetően meghatározhatták a földrajzi adottságok. Emiatt hiteles korai védőpártázatot mindeddig csak Hollókőről ismerünk, továbbá egy hozzá hasonló, egyszerű pártafokok váltakozásával kialakított fallezárás egy részlete maradt meg a füzéri vár északkeleti részén is.107Altalánosításra tehát itt sincs még módunk. Hollókőn csupán a belső falsík egyszerű, lépcsős visszaugratásával alakították ki a falkoronán futó védőfolyosót. Egy ennél bonyolultabb, belső faszerkezetet, sőt falban kialakított lőréseket is rekonstruált Simontornya magasan álló, eredetileg külső várfalként értelmezett keleti palotafalában Horler Miklós, de ennek bizonyító értékű dokumentációs anyaga még nem került közzétételre.108 Arról mindenesetre nincs tudomásunk, hogy a vizsgált korszakban jelentősebb számú védelmi vagy más funkcióval kialakított nyílás törte volna át a magánbirtoklású várak külső kőfalait. A kutatás általában azt tételezi fel, hogy az azok belső oldalához támaszkodó különböző épületek ablak- és ajtónyílásai ekkor csak befelé, azaz a várudvar irányába nyíltak volna, ez azonban csupán 104 L. ezzel kapcsolatban tanulmányunk első részét: Feld. I.: A magánvárak i. m. 362-368. 105 Miklós ZsTolna megye i. m. 340-355. 106 Feld I.: Die Burg Hollókő i. m. 107 Ennek részletesebb falvizsgálatára azonban nem került sor a vár e szakaszának helyreállítása előtt: Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században. Miskolc 2000. 65-66. De nem ismertek ugyanakkor adatok Márévár magasan álló falainak egykori magasságáról, felső lezárásáról: G. Sándor M.: Reneszánsz Baranyában i. m. 108 Horler Miklós-. A johanniták és a korai magyar vártípus. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. i. m. 135-152., Horler Miklós - H. Tabajdi Márta-. A simontornyai vár. Szekszárd 1988.
