Századok – 2015

2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.

MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 355 merjük.103 Ebből természetesen továbbra sem következik az, hogy e várakat birtokosaik állandóan lakták volna,104 ugyanakkor úgy véljük, hogy kivétel nél­kül alkalmasak voltak arra, hogy szükség vagy igény esetén hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyként szolgáljanak számukra. Várfalak, gazdasági építmények, külső várak Az erősségek leglátványosabb elemeinek tárgyalása után szólnunk kell a korszak várainak egy további, eddig csupán említett fontos védelmi berendezé­séről, a kőből/téglából emelt várfalról. A várépületek pusztulása és későbbi fo­lyamatos átépítése miatt itt ugyanazzal a problémával találjuk szembe magun­kat, mint a tornyok vagy a lakóépítmények esetében - azaz csupán rendkívül kevés esetben maradtak ránk eredeti formájukban, azaz magasságukat, egyko­ri lezárásukat megőrizve korai, 13. századi várfalak. Pontosabban fogalmazva, nem kizárt, hogy számos, eddig még régészeti módszerekkel nem kutatott, első­sorban felvidéki, erdélyi illetve burgenlandi vár és várrom esetében áll maga­san az 1200-as években és az 1300-as évek elején emelt körítőfalak hosszabb-rö­videbb szakasza, de ezekről még nincsenek biztos, tehát jelen elemzésünkben felhasználható ismereteink. Az elpusztult falak rekonstrukciójára a vastagság alapján ugyancsak alig­ha lehet vállalkozni, az alig több mint 50 cm-es (Váralja-Várfő)105 és a 200-250 cm-es (Hollókő)106 méretek mindenesetre korántsem utalnak egy egységesen el­terjedt gyakorlatra, nem szólva itt arról, hogy védőfalak magasságát alapvetően meghatározhatták a földrajzi adottságok. Emiatt hiteles korai védőpártázatot mindeddig csak Hollókőről ismerünk, továbbá egy hozzá hasonló, egyszerű pár­tafokok váltakozásával kialakított fallezárás egy részlete maradt meg a füzéri vár északkeleti részén is.107Altalánosításra tehát itt sincs még módunk. Holló­kőn csupán a belső falsík egyszerű, lépcsős visszaugratásával alakították ki a falkoronán futó védőfolyosót. Egy ennél bonyolultabb, belső faszerkezetet, sőt falban kialakított lőréseket is rekonstruált Simontornya magasan álló, eredeti­leg külső várfalként értelmezett keleti palotafalában Horler Miklós, de ennek bizonyító értékű dokumentációs anyaga még nem került közzétételre.108 Arról mindenesetre nincs tudomásunk, hogy a vizsgált korszakban jelen­tősebb számú védelmi vagy más funkcióval kialakított nyílás törte volna át a magánbirtoklású várak külső kőfalait. A kutatás általában azt tételezi fel, hogy az azok belső oldalához támaszkodó különböző épületek ablak- és ajtónyílásai ekkor csak befelé, azaz a várudvar irányába nyíltak volna, ez azonban csupán 104 L. ezzel kapcsolatban tanulmányunk első részét: Feld. I.: A magánvárak i. m. 362-368. 105 Miklós ZsTolna megye i. m. 340-355. 106 Feld I.: Die Burg Hollókő i. m. 107 Ennek részletesebb falvizsgálatára azonban nem került sor a vár e szakaszának helyreállí­tása előtt: Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században. Miskolc 2000. 65-66. De nem ismertek ugyanakkor adatok Márévár magasan álló falainak egykori magasságáról, felső lezárásáról: G. Sán­dor M.: Reneszánsz Baranyában i. m. 108 Horler Miklós-. A johanniták és a korai magyar vártípus. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. i. m. 135-152., Horler Miklós - H. Tabajdi Márta-. A simontornyai vár. Szekszárd 1988.

Next

/
Thumbnails
Contents