Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
346 FELD ISTVÁN közé helyezett építési periódusban, akkor, amikor az talán csak a — még korántsem tisztázott — városerődítés rendszerébe illeszkedő várfalakból és tornyokból állt volna. Ennek felderítése csak további, a vár más részeire is kiterjedő régészeti kutatásoktól várható.63 Több torony egy várban Arról, hogy a korszak magánváraiban több torony is állhatott, már a Benevár 1301. évi felosztását ránk hagyományozó oklevél kapcsán szó esett.64 Más kérdés mindezek azonosítása a terepen, melynek kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy a korszak okleveleitől nem várható el egy, a mai tudományos igényeket kielégítő pontos topográfiai meghatározás. Ezért az olyan általános megfogalmazásokkal, mint „porcionis in castro Cheznyk et in municionibus seu turribus in monte eiusdem Cheznyk” nem tud sokat kezdeni a kutató. Ennek alapján még az sem dönthető el teljes biztonsággal, hogy Csesznek — 1400 körül teljesen elbontott — korai magánvára a 14. század első évtizedeiben valóban több (kő)toronnyal rendelkezett-e?65 Ugyanakkor a legkorábbi ismert, 1295. évi várfelosztás a Forgách-család gimesi (Gymeš) várában egy maior és egy minor turrist említ a magnum palatium mellett — a vár kutatója, Martin Bóna, még régészeti kutatás nélkül, csak a várrom alaprajzából kiindulva, az utóbbi épületet a vármag két, romjaiban ma is álló tornya között kereste — az oklevélben szó esik még a „vulgariter” párkánynak (parcan) nevezett munitio exteriőrről is, azaz a külső/alsó várról is.66 Hasonló lehetett a helyzet az írott adatok szerint 1260 és 1262 között (ugyan nem magánvárként, hanem a pannonhalmi apátság erősségeként) emelt szigligeti vár esetében, ahol egy 16. századi hadmérnöki felmérés őrizte meg számunkra egy sziklagerincen épült toronypár alaprajzi elrendezését a közöttük húzódó (lakó)épülettel. Sajnos azonban az északi torony később teljesen lepusztult és így pontos kora sem ismert.67 Mindezen bizonytalanságok ellenére sem lehet állítani, hogy a várak többségében csak egy torony létezett volna, bár, mint utaltunk rá, a legtöbb esetben már nem dönthető el, hogy egy csekély falmaradványokkal ránk maradt épület 63 A korai kutatások monografikus összefoglalása: Holl Imre: Kőszeg vára a középkorban. (Fontes Archaeologici Hungáriáé) Bp. 1992. A délkeleti toronyban végzett feltárásra számos, igazolhatatlan következtetéssel és feltevéssel: Bakay Kornél: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen. Savaria 19/2. (1990) 45-79. Az újabb kutatások eredményeire: Rácz Miklós: A kőszegi Jurisicsvárban végzett 2009. évi próbafeltárás. Castrum 11. (2010: 1. sz.) 76-77., továbbáll. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: Középkori várkápolna Kőszegen. In: Várak nyomában i. m. 27-41. 64 Koller B.: Castrum Bene i. m. 65 Az idézet: Anjou-kori okmánytár. Szerk. Nagy Imre és Nagy Gyula. II. Bp. 1878. 404-405. (1329). A várra legutóbb: Rácz, Miklós: Die Burg Csesznek in Ungarn. Burgen und Schlösser 51. (2010: 3. sz.) 177-180. 66 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 136-137., Martin Bóna: Gímes vára. In: Gímes évszázadai (1113-2003). Monográfia. Szerk. Fehér Sándor et al. Bratislava 2003. 151-214., Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenskych hradov. Bratislava 2007. 121-125. 67 Az itt folytatott kiterjedt kutatások eredményei még nagyrészt közöletlenek, s ez még inkább vonatkozik a másik korai szigligeti erősségre, az Ovárra is. L. Gere László: Szigliget az őskortól napjainkig. Szigliget 2003.
