Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
336 FELD ISTVÁN nek elő az ásatás során, famaradványok egyelőre nem ismertek. Mivel azonban jelentősebb szakaszok feltárására eddig csak ritkán nyílt mód — ilyennek tekinthető a munkánk első részében más vonatkozásban már tárgyalt „saroktornyos” Gór13 — a részletek alaposabb vizsgálatára még nem vállalkozott a kutatás. Az ugyancsak korábban már említett Zagyvafő, Cserép, és Fejérkő esetében, ahol, mint láttuk, később — de még az Árpád-korban — kőfal váltotta fel a palánkot, érthető módon csupán több-kevesebb cölöplyukat tártak fel.14 Valamivel jelentősebb maradványok kerültek elő többek között Pest megyében Váchartyán-Várhegyen (3.kép)15 és Mende-Lányváron (4. kép)16 - az utóbbi helyen a keleti oldalon kétsoros palánk részleteit kutatta Miklós Zsuzsa. Újabban az Árpád-kori forrásokban ugyancsak nem szereplő Vadna kisméretű várában tárták fel a hegyperemen egy egysoros, sziklába vágott palánkfal cölöplyukait.17 Bár ezt a megnevezést a hazai kutatás nem alkalmazza mindig következetesen, kifejezett paliszádfal — azaz közvetlenül egymás mellé állított függőleges faelemek alkotta védelmi rendszer használata — ugyanakkor tudomásunk szerint nem volt még ezen emlékek körében igazolható.18 Mindez azt látszik bizonyítani, hogy bár fából épített erősségekre főként csak közvetett okleveles források utalnak,19 a faépítészet igen jelentős szerepet játszhatott a vizsgált korszakban. Ezért aligha igazolható Fügedi Erik feltevése, miszerint a várépítkezések IV Béla uralkodása alatti „erőszakolt üteme” mi-13 Dénes József: Gór, egy feltárt favár (castrum ligneum). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Szerk. Terei György - Kovács Gyöngyi - Domokos György - Miklós Zsuzsa - Mordovin Maxim. Bp. 2011. 43-48., 1. ehhez recenziónkat: Castrum 17. (2014:1-2.) 73-74. Alaprajza legutóbb: Feld I.: A magánvárak i. m. 380., 2. kép. 14 Bodnár Katalin - Juan Cabello - Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet-Műemlékvédelem 4.) Bp. 1993. 85- 113., Szörényi Gábor: Cserépvár kutatásának eredményei. Castrum 7. (2008: 1. sz.) 137-154., Hácz Miklós: A sámsonházai Fejérkő régészeti kutatása. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát.” Tanulmányok a 80. éves Nováki Gyula tiszteletére. Bp. 2006. 237-246. Alaprajzaik legutóbb: Feld A magánvárak i. m. 380-381., 3-4. kép. 15 Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen. Archaeologiai Értesítő 105. (1978) 95-105. Az alaprajzi rekonstrukció: Feld István: Középkori váraink kutatásáról. Műemlékvédelem 35. (1991/4) 199., 2. kép. 16 Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár Mende-Lányváron. Archaeologiai Értesítő 108. (1981) 233-250. - Az alaprajzi rekonstrukció: Feld /.: Középkori i. m. 3. kép. 17 Szörényi Gábor András: Egy huszita vár romjai a Sajó völgyében (Beszámoló a vadnai erősség kutatásáról). In: Várak nyomában i. m. 255. 18 Kistapolcsány (Topol cany) esetében ugyan a kutatási jelentés paliszádot említ - Matej Ruttkay: Zur Entwicklung der mittelalterlichen Kleinadelssitze in der Slowakei. In: Die Burgenforschung und ihre Probleme. Fundberichte aus Österreich. Materialheft A. 2. Wien 1994. 126. - azonban a közölt alaprajzon — 1. Feld /.: A magánvárak i. m. 384., 10. kép — ez nem fedezhető fel. Nem értelmezhető ugyanakkor számunkra még egyértelműen a Felsőzsolca-Várdombon inkább csak a kutatók által feltételezett „kő alapon nyugvó fa palánk”. L. erre legutóbb, további irodalommal: Feld István: A motték kérdése Magyarországon. Savaria 31/2. (2008) 233. 19 Németújvár (Güssing) „favára” minden bizonnyal törölhető középkori erősségeink köréből - 1. erre Horváth Richárd: A favár rejtélye, avagy mennyire régi Újvár vára? (Németújvár várának „vélelmezett” története a kezdetektől a 13. század végéig). Castrum 18. (2015: 1-2. sz.) sajtó alatt - s kérdéses, hogy két, pozsonyi váijobbágyok által emelt castrum 1286. évi felégetése egyértelmű bizonyíték-e azok teljes egészében fából épült volta mellett, vö. Zsoldos Attila: A szent király szabadjai. Bp. 1999. 51.
