Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
327 rántsem az egyetlen lehetséges magyarázat arra, hogyan kerülhetett a furcsaságokban egyébként is gazdag elbeszélésbe Attila figurája — úgy láttam, hogy a 13. század első felének (írott) magyarországi tradíciója talán gazdagodhatott az Anonymusnál magyar uralkodóként szereplő hun király történetének néhány, a Névtelen gestájának gyér tradíciójához116 képest újabb elemével.117 Az a teória viszont, amelyet kéziratos dolgozatában Tóth Zoltán megfogalmazott, és amely szerint a huntörténet fokozatos bővülését más forrásaink is tanúsíthatnák, aligha állja meg a helyét. Spalatói Tamás ugyancsak 13. századi lejegyzésű Historia Salonitanája118 vagy a késő középkorból ránk maradt Unrest-féle Ungarische Chronik,119 Laskai Osvát sermói120 és a Knauz-krónikacsalád121 néven ismert rövidebb szerkesztések — amint azt a szakirodalom újabb eredményeinek tükrében magam is megvizsgáltam — korántsem támasztják alá a teóriát, miszerint 1213 után, ám még Kézai előtt Anonymusénál bővebb hagyományt jegyeztek volna le Attiláról.122 Lehetőségként mindez — a Magyar-lengyel Krónika tanúságát is figyelembe véve — nem zárható természetesen ki, ám Horváth János és Szűcs Jenő megállapításai a Kézai-féle huntörténet egységes mivoltával kapcsolatban aligha cáfolhatóak.123 Albericus Trium Fontium krónikáját illetően Pauler Gyula a 19. század végén megfogalmazta már a sejtést, miszerint a franciaországi Champagne-ban lejegyzett forrás magyar értesülései a II. András-kori krónikaszerkesztés ismereté-VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 116 Vö. Veszprémy László-. A hun-magyar hagyomány alakulása és a tatárjárás. Hadtörténelmi Közlemények 104. (1991: 1.) 22-33.: 24. 117 Csákó J.: A Magyar-lengyel Krónika i. m. 328-331. 118 Thomae Archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum - Archdeacon Thomas of Split: History of the bishops of Salona and Split. Latin text by Olga Perié. Ed., translated and annoted by Damir Karbid - Mirjana Matijević Sokol - James Ross Sweeney. Budapest-New York 2006. (Central European Medieval Texts) 62. 119 Jakob Unrests Bruchstück einer deutschen Chronik von Ungarn. Ed. [Franz] v. Krones. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 1. (1880: 3—4.) 337-372.; Jakob Unrests Ungarische Chronik. Ed. Adolf Armbrusten Revue Roumaine d’Histoire 13. (1974: 3.) 473-508. A krónikával kapcsolatos filológiai kérdésekhez 1. Mikó Gábor: Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? Történelmi Szemle 55. (2013: 1.) 1-22. 120 A LXXVI. és LXXVII. sermók (De sancto Stephano rege I. Et de electionis cognitione, ratione ac beati Stephani perfectione; De sancto Stephano rege II. Et divina providentia; ac quibus tenetur princeps) szövegét Kertész Balázs gondozásában 1.: http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/ latinul/laskaiosvat (letöltés időpontja: 2014. 04. 22.). Vö. Kertész Balázs: Laskai Osvát a magyarok pannóniai bejöveteléről. Anonymus gesztájának utóéletéhez. Magyar Könyvszemle 121. (2005: 4.) 373-384.; Uő.: A honfoglalás története Laskai Osvát második Szent István-sermójában. Magyar Könyvszemle 122. (2006: 4.) 464—168.; Uő.: Laskai Osvát és a Karthauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája. Századok 142. (2008: 2.) 474- 490.; Zsoldos Attila: Elveszett források, paraszt urak és Ottó herceg. Somogy (és Zala) megye korai történetének ismeretéhez. Századok 142. (2008: 2.) 490-497. 121 Chronica Knauzianum et chronica minora eidem coniuncta. Ed. Emma Bartoniek. In: SRH II. 321-345.: 327 -328.; Rokay Péter: Krónikatanulmányok. Debrecen 1999. 149-179.; A krónikacsalád további három, sem a kiadásban, sem Rokaynál nem szereplő variánsára 1. Mikó Gábor: Mátyás király „krónikás könyve” egy 16. századi törvénygyűjtemény margóján. Megjegyzések a Thuróczy-kódex történetéhez. In: Tiszteletkor. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor - Péterfi Bence - Vadas András. Bp. 2012. 574., 582- 586. 122 Csákó J.: A hunhagyomány bővülése i. m. Vö. Tóth Z.: A Hun Krónika kialakulásának i. m. 123 ifj. Horváth J.: P mester i. m.; Szűcs J: Társadalomelmélet, politikai teória i. m.
