Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
318 CSÁKÓ JUDIT Kristó — mint ahogyan azt korábban is láthattuk — a 12. század végi - 13. század eleji átdolgozás mellett feltételezett egy olyan, a Gertrúd-merénylet után keletkezett krónikát is, amely, a korábbi gesta pozitív Gizella-ábrázolását módosítva, sötétebb ecsetvonásokkal festette meg első királynénk portréját. Míg 1974-ben úgy fogalmazott, hogy erre a szerkesztésre látszik utalni — Albericus Trium Fontium világkrónikája mellett — az 1237-re már elkészült Riccardus-jelentés,62 a későbbiekben, úgy tűnik, ezt a torzult Gizella-alakot tartalmazó elbeszélést nem azonosította a Riccardusnál megnevezett keresztény magyarok gestájával: az interpoláció születését II. András uralkodásának legvégére vagy talán inkább IV Béla regnálásának elejére (1240 körüli időpontra) látta helyezhetőnek.63 Nézzük meg most, milyen bizonyítékok szólhatnak amellett, hogy valamivel 1213 után készülhetett gestaátdolgozás Magyarországon! Mindeddig Kristó hipotézisét tettem csupán mérlegre, és nem vettem számba a szakirodalom azon — igaz, a legtöbb esetben nem túl hangsúlyosan — kifejtett nézeteit, amelyek ugyancsak II. András-kori szerkesztést (nem feltétlenül a Gertrúd-merénylet utáni szöveget) valószínűsítettek. A következőkben megvizsgálom azt is, mennyiben alkalmasak ezen egyéb argumentumok egy, a királynégyilkosság után lejegyzett redakció körvonalazására. A 13. század első harmadára helyezhető átdolgozás mellett hozott érveket három nagyobb csoportban tekintem át: szólok előbb a krónikakompozíció (1.), majd az egyéb, a gestaszerkesztménnyel biológiailag rokonítható kútfők (2.) tanúságtételéről, végül pedig arról, mennyiben lehetnek segítségünkre a magyar elbeszélő tradícióról közvetetten árulkodó külhoni források (3.) a probléma megoldásában. 1. Lássuk elsőként is, hogy miről tanúskodik a 14. századi krónikakompozíció két krónikacsalád eltérő variánsaiban is megőrzött szövege!64 1.1. A legerősebb argumentum a most kimutatni próbált szerkesztés léte mellett kétségkívül Gizella már több ízben említett sötét tónusú portréja. A II. András-kori átdolgozást sejtető motívum problematikája összefügg a magyar történeti hagyományról árulkodó külhoni elbeszélő források kérdéskörével is, ám jelentősége miatt mégis itt tárgyalom. A 11. századi királynéra vonatkozó krónikakompozícióbeli passzusok65 témánk szempontjából azért bírnak különösjelentőséggel, mert filológiai bizonyítékot hozhatunk amellett, hogy a Szent István uralkodásának végéről szóló fejezet átdolgozása a 13. században — mégpedig a legnagyobb valószínűség szerint 1213 után — történhetett. A korábbi kutatás a torzult Gizella-képet — nem hozva azt összefüggésbe a Gertrúd-merénylettel — általában 11-12. századi eredetűnek vélte.66 Hogy ezzel szemben Kristónak lehet igaza, arra — ahogyan azt érvelésébe a szegedi 62 Kristó GyEgy 1235 körüli Gesta Ungarorum i. m. 63 Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 65-66. 64 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH I. 217-505. (a továbbiakban: Krónikakompozíció) 65 Krónikakompozíció 320., 322-323. 66 Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Forráskritikai tanulmány. Levéltári Közlemények 18-19. (1940^11) 304-339.: 315.; Csóka J. L. \ A latin nyelvű történeti irodalom i. m. 416-417.
