Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
316 CSÁKÓ JUDIT képpen átdolgozáson ment keresztül a következő évszázad elején: a német krónika már erről a későbbi redakcióról tanúskodik.57 Kristó két, egymástól kissé eltérő állásfoglalása is jelzi, mennyire ingoványos talajra lépünk, amikor a 12. század második feléről szóló krónikarészletek megszövegezésének idejét, illetve a gesta átszerkesztéseit kutatjuk. Mügein betoldásai alapján — elfogadva azt, hogy a német krónika szövegtöbbletének hiteles értesülései az eseményekkel közelkorú lejegyzésre vallhatnak — mindenestre jó okunk van 1167 táján vagy talán inkább valamivel azt követően egy magyarországi krónikaszerkesztéssel számolni. Természetesen nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy ennek a redakciónak a híreit már átdolgozott változatban közvetíti számunkra a 14. századi német kútfő, ám a hipotézis igazolása — avagy elvetése — további elemzést igényelne. 5. Kristó másik argumentuma, amelyet fentebb vizsgálandónak ítéltem, a Szent László-legenda és a krónika viszonyára vonatkozik. Míg Kristó a 12-13. század fordulójára helyezett keresztény magyarok gestájának elméleténél abból a hipotézisből indult ki, hogy a 14. századi krónikakompozíció Salamonról, I. Gézáról, valamint I. Lászlóról szóló fejezetei — ránk maradt formájukban — az 1192 körül íródott hagiográfiai munka hatását mutatják, addig ez a tétel nagyon is vitatottnak számít a filológiai irodalomban. A kéziratos hagyományban egy hosszabb, illetve egy rövidebb variánsban fenntartott legenda feltételezhető eredeti textusa és a krónikakompozíció között éppen ellentétesen látta az átvétel irányát Bartoniek Emma,58 ezt követően pedig Gerics József igyekezett filológiai és eszmetörténeti érvek alapján bizonyítani, hogy a kanonizáció után készült őslegenda szerzője előtt már ismertek lehettek a krónikakompozíció megfelelő caputjai.59 Kristóhoz hasonlóan ítélte meg ugyanakkor a kérdést Csóka J. Lajos, aki a gestaszerkesztés — általa feltételezett — utóidejűségéből következtetett a monografikus feldolgozásában Nemzeti Krónikaként megnevezett gesta 1210 körüli lejegyzésére.60 A két szöveg viszonyát korántsem kívánom ehelyütt újfent megvizsgálni, csupán azt tekintem át, hogyan érintik az egyes megoldási lehetőségek a gestakompozíció redakciós fázisainak problematikáját. a) Amennyiben Bartonieknek, Horváthnak, illetve Gericsnek van igaza, úgy a legenda forrásaként egy 1192 előtti redakcióval kell számolnunk. Ez esetben a Mügein szövege alapján sejthető és a László-legenda által tanúsított átdolgozás akár azonos is lehet: ennek a szerkesztésnek — amennyiben ezt a lehetőséget fogadjuk el — 1167 és 1192 között kellett keletkeznie. Megjegyzendő azonban, hogy — ahogyan arra Gerics is utalt — a krónika előidejűsége a legendához viszonyítva annyit jelent mindössze, hogy a Salamonról, I. Gézáról, illetve I. Lászlóról szóló caputok mai formájukban készen lehettek már az 1192. 57 Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 38-39. 58 Legenda sancti Ladislai regis. Ed. Emma Bartoniek. In: SRH II. 507-527. - A legenda és a krónika szövegkapcsolatának kérdéséhez 1. Bartoniek Emma előszavát: 509-511. 59 Gerics József- Krónikáink és a Szent László-legenda szövegkapcsolatai. In: Középkori kútfőink kritikus i. m. 113-136. Ezt elfogadja Szovák K.: Szent László alakja i. m. 133. 60 Csóka J. L. \ A latin nyelvű történeti irodalom i. m. 529-533.
