Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
302 CSÁKÓ JUDIT hajnaláig elbeszélő krónika annak a magyar uralkodónak az udvarában, akinek nevét nem annyira nove institutiones néven elhíresült belpolitikai intézkedései,4 mint inkább merániai származású hitvesének meggyilkolása, avagy költséges, ám kevéssé eredményes szentföldi vállalkozása révén ismerte meg Nyugat-Európa?5 Jelen dolgozatban erre a kérdésre kísérlek meg választ találni. Bár a kutatás nem számol feltétlenül krónikafolytatással a 13. század elején, a címben megjelölt téma — annak problematikája, hogy működhetett-e II. András környezetében egy, a korábbi gestát átdolgozó, a magyarok históriáját esetleg saját korának eseményeivel is kiegészítő történetíró — nem minden előzmény nélkül való a szakirodalomban: Marczali Henrik,6 Pauler Gyula,7 valamint Sebestyén Gyula8 immáron több mint egy évszázaddal ezelőtt papírra vetett megjegyzéseit követően Csóka J. Lajos 1967-re dolgozta ki egy 1210 körüli — igaz, pannonhalmi szerző alkotásának tekintett — Nemzeti Krónika teóriáját.9 A Szent László erényeit tárgyaló 139. krónikafejezet elemzését adva Szovák Kornél ugyancsak II. András-kori redakciót vélelmezett,10 ám a kutatás a gestaszerkesztmény 13. század eleji átdolgozásával kapcsolatban leginkább Kristó Gyula téziseit idézi. Több ízben is előadott, a legrészletesebben 1994-ben kifejtett nézeteit a szegedi professzor a középkori történetírásunk kézikönyvéül szolgáló Magyar historiográfia lapjain is összefoglalta.11 Magam a 13. századi magyar történeti hagyományt vizsgálva nem egy alkalommal támaszkodtam Kristó azon hipotézisére, miszerint Anonymusszal csaknem azonos időben, II. András korában működhetett Magyarországon egy, a korábbi gestát átszerkesztő krónikaíró. Elsőként a champagne-i Albericus Trium Fontium (Albéric de Troisfontaines, Aubry de Trois-Fontaines, Troisfontaines-i Alberik) magyar vonatkozásokban gazdag világkrónikája12 nyomán 4 Kristó Gyula-. II. András „új intézkedései”. Századok 135. (2001: 2.) 251-300.; Zsoldos Attila: II. András Aranybullája. Történelmi Szemle 53. (2011: 1.) 1-38. 5 Vö. Körmendi Tamás: Az Imre, III. László és II. András magyar királyok uralkodására vonatkozó nyugati elbeszélő források kritikája. Doktori disszertáció. [Kézirat, 2008.] 6-10., 14. II. András szentföldi vállalkozásához 1. még Veszprémy László: II. András magyar keresztes hadjárata, 1217-1218. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József - Majorossy Judit - Zsengellér József. Máriabesnyő-Gödöllő 2006. 99-111. 6 Marczali Henrik: A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Bp. 1880. 62-63. 7 Pauler Gyula: A magyar nemzete története az Arpádházi királyok alatt. I—II. Bp. 18992. II. 604-605. 8 Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái. I—II. Bp. 1904. I. 269-276. 9 Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV században. Bp. 1967. (Irodalomtörténeti Könyvtár 20.) 527-561. 10 Szovák Kornél: Szent László alakja a korai elbeszélő forrásokban. (A László-legenda és a Képes Krónika 139. fejezetének forrásproblémái.) Századok 134. (2000: 1.) 117-145., kül. 133-138. 11 Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. Bp. 1994. (Irodalomtörténeti füzetek 135.); Uő.: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2002. 43^9., 66. - Kristó Gyulának a problematikával kapcsolatos különféle állásfoglalásait dolgozatom I. egységében tekintem át. 12 Chronica Albrici monachi Trium Fontium, a monacho Novi Monasterii Hoiensis interpolata. Ed. Paulus Scheffer-Boichorst. In: Monumenta Germaniae Historica. Scriptores. I-XXXVIII. Hannoverae-Lipsiae 1826-2000. (a továbbiakban: MGH) XXIII. 631-950. (a továbbiakban: Albericus) A krónika magyar vonatkozású részeinek latin nyelvű kiadását 1. Catalogus fontium historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum