Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
282 BÁCSATYAI DÁNIEL rítőpüspöke lett (1211). Dietrich volt a livóniai Daugavgriva (Dünamünde) ciszterci kolostorának (1208) első apátja is. A második apát, Bernhard, a balti szelonok térítőpüspökeként tűnik fel 1218-ban.119 Eleinte (1206-tól) a poroszok térítésében is részt vettek ciszterci szerzetesek, ám itt a Német Lovagrend és a domonkosok jóval sikeresebbnek bizonyultak.120 Bár terjeszkedésüket korántsem csak ez mozdította elő, a 12. és a 13. század fordulóján szemmel láthatóan nagyon fontos szerep jutott a cisztercieknek Európa keleti határainak kiterjesztésében, a feltöretlen területek megszelídítésében, valamint a nem keresztény népek térítésében. Nem véletlen, hogy III. Honorius pápa 1221-ben azt kérte az esztergomi és a kalocsai érsekektől, hogy a keresztény térítés céljaira éppen ciszterci szerzeteseket küldjenek egyháztartományukból Rómába.121 A keresztény Magyarország és a pogány kun törzsek havasalföldi szállásterületei közötti lakatlan határvidéken épült fel a kerci monostor. Szerzetesei alighanem ugyanazzal a céllal érkeztek ide 1202-ben Egresről (vagy Pontignyből), mint a teuton lovagok kilenc évvel később: részt akartak venni a kunok megtérítésében. A missziót a Német Lovagrend kiűzése után a domonkosok és a francia származású magyarországi főpapok folytatták: Albericus szerint Bare kun fejedelem 1227-ben Róbert esztergomi érsek, Bertalan pécsi, Bertalan (Albericusnál: Vilmos) veszprémi és Rajnáid (Albericusnál: Vilmos) erdélyi püspök jelenlétében keresztelkedett meg tizenötezer emberével együtt Erdélyben.122 A következő évben Róbert érsek Theodoricus domonkos tartományfőnököt nevezte ki a kun térítőpüspökség élére.123 Több mint valószínű, hogy Kére továbbra is szerepet játszott a misszióban. Albericus kunokra vonatkozó hírei tehát — talán egresi közvetítéssel — alighanem Egres /illájából, a kerci ciszterci apátságból származnak. András temetkezési helye A magyarországi krónikák túlnyomó többsége szerint nem csupán Jolánta királyné, hanem királyi férje is a magyar-francia világi és egyházi kapcsolatok gyújtópontjában lévő egresi kolostorban nyert végső nyughelyét. A források azonban ellentmondóak, s éppen az az Albericus vall II. András egresi temetkezése ellen, aki arról ír, hogy Jolánta sírja bizonyosan itt volt: szerinte a királyt Váradon temették el, ám a pilisi apát pert indított András testéért.124 A per kimenetelét Albericus szemmel láthatóan nem ismerte, s úgy tudta, hogy II. András porhüvelye változatlanul Váradon pihen. Nem segíti a tisztánlátást, hogy a középkori hazai emlékezet is megosztott a kérdésben: krónikáink hol Egresen, hol Váradon tudják a király maradványait. A sír holléte körüli bizonytalanság arra utal, hogy a hely már korán feledésbe merült — alighanem azért, mert 119 Uo. 120 Uo. 121 Vetera Monumenta i. m. I. 1859. 27-28. Nr. 49. 122 MGH SS XXIII. 920. 123 Uo. 921. 124 Andreas rex Hungarie moritur et sepelitur in civitate Waradino, reclamantibus abbate et fratribus de Pelicio et super hoc causam agentibus. - MGH SS XXIII. 937.
