Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
280 BÁCSATYAI DÁNIEL Imre király életében is az egresi cisztercieké lehetett. Hasonló lehetett a helyzet a Monora szomszédságában fekvő Farkastelkével és Vázával; az előbbiért 1318-ban, az utóbbiért 1320-ban pereskedett sikertelenül az egresi apát.106 A kolostor első földbirtokai, a laikustestvérek által megművelt grangiák — ciszterci szokás szerint — bizonyára a kolostor közvetlen közelében feküdtek,106 107 ám ezek közül név szerint csak Pabar és Telek ismert.108 Hogy ezek kezdettől fogva lakott települések voltak-e, vagy a rend szabályainak megfelelően eredetileg nem falvak, hanem csak majorságok lehettek, nem tudjuk; ha a ciszterci gazdálkodás sajátos formái meg is jelentek Magyarországon, a tatárjárás viharát valószínűleg nem élték túl. Egres és a kunmisszió A már említett Albericus troisfontaines-i szerzetes bőséges hírekkel szolgál a tatárjárást megelőző fél évszázad Magyarországáról.109 1223-at követően a tudósítások rendszertelenné válnak, 1233 és 1239 között egyenesen évkönyvszerűek. Az 1223 és 1228 közötti hírek Róbert érsek missziós tevékenységére összpontosítanak, s ezt követően is elsősorban az ország keleti részéről származó, elsősorban a kunok térítésével kapcsolatos információk dominálják Albericus magyarországi értesüléseit. Machovich Viktor mindezek alapján kétségbe vonta az Albericus állítólagos forrásául szolgáló, Hóman Bálint által feltételezett pilisi feljegyzések (1196-1228) létezését.110 A világkrónikában szereplő magyar vonatkozású uralkodói genealógiák ugyanis nem szükségszerűen származtak Pilisről: az Árpád-házi uralkodók más ciszterci kolostorokat, így Zircet, Szentgotthárdot, Toplicát és mindenekelőtt a királyi temetkezőhelyül válasz-106 Véza: ZW I. 343. Lehetséges, hogy ekkor még ugyanaz a János volt az apát, aki 1318-ban ugyancsak sikertelenül követelte Farkastelkét új birtokosaitól, fenefalvi Blauuchtól és Hennyngtől 1. DL 30 602. János apát nem szerepel sem a Bősz, sem Hervay által összeállított apátlistában 1. Bősz EAz egresi ciszterci apátság i. m. 55; Hervay F. LRepertorium i. m. 96. 107 Az eredeti szabályok szerint a grangiák egynapi járóföldön belül estek, hogy az apátság közvetlen ellenőrzése alatt maradhassanak, s hogy a laikustestvérek naponta részt vehessenek az istentiszteleten 1. Lékai Lajos O. CistCiszterciek. Eszmény és valóság. Szent István Társulat, Bp. 1991. 281. A ciszterci monostorokhoz közeli, központi birtoktestek a gyakorlatban nem feltétlenül váltak grangiákká, vagyis majorságokká 1. Ferenczi László-. Észrevételek a topuszkói (toplicai) ciszterci apátság birtokstruktúrájával kapcsolatban. In: A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. Guitman Barnabás. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák 5.) PPKE-BTK, Piliscsaba 2009. 277-292. 108 Hervay F. L.: Repertorium i. m. 95. 109 E hírekről és forrásaikról mindenekelőtt 1. Hóman Bálint-. A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazói. MTA, Bp 1925. 5-22; Latzkovits László: Alberik krónikájának magyar adatai. Szeged 1934; Machovich V.-. A magyar-francia cisztercita kapcsolatok történetéhez i. m. 269-275. 110 Hóman B.: A Szent László-kori Gesta Ungarorum i. m. 15-19; Machovich V: A magyarfrancia cisztercita kapcsolatok történetéhez i. m. 274. Machovich tanulmánya teljesen feledésbe merült, megfontolásra érdemes álláspontja nem szerepel az Albericus krónikájának magyar vonatkozásait tárgyaló legutóbbi munkákban sem 1. pl. Csákó Judit: Néhány megjegyzés Albericus Trium Fontium krónikájának magyar adataihoz. In: Tiszteletkor: Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor - Péteri! Bence - Vadas András. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2012. 515-526.
