Századok – 2015

2015 / 1. szám - KRÓNIKA - Ligeti Dávid: Beszámoló a Megszállástól - megszállásig. Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949. című konferenciáról

262 KRÓNIKA ganda erőfeszítéseit, amelynek következtében a lakosság nem a német-fasiszta iga alól fölszabadító Vörös Hadsereget ismerhette meg. Földesi Margit egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) Jó­vátétel, elégtétel? A magyar gazdaság erőforrásai a Szovjetunió részére című előadása során bemutatta, hogy az 1945. januári 20-i fegyverszünet 12. pontjá­ban rögzített jóvátételi összegeken túl milyen következményei voltak a jóváté­tel teljesítésének. Míg a magyar fél igyekezett a gyártási kapacitásokat meg­őrizni, és a jóvátételt termékkel beszolgáltatni, a szovjet fél - saját veszteségei­nek gyorsabb pótlása, és iparának talpra érdekében a termeléshez szükséges eszközöket is leszerelte. A jóvátétel teljesítése elképzelhetetlen nehézségeket jelentett a mindennapokban; például egy ízben az ország teljes inzulinkészletét be kellett szolgáltatni, amelynek következtében számos cukorbeteg az életével fizetett. A potsdami határozatok értelmében az összes magyarországi német érde­keltség, tulajdon, vállalat a Szovjetuniót illette. Problémát jelentett ugyanak­kor, hogy pontosan mi is minősül német tulajdonnak. A jóvátételi eljárás során — hosszas tárgyalásokat követően — megközelítően 400 vállalat és több száz ingatlan, földterület, erdőbirtok ment át szovjet tulajdonba, amelyeket később a magyar állam visszavásárolt 1955-ig. Baráth Magdolna osztályvezető (Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) Magyarország betagozódása a „szovjet rendszerbe 1944-1949” című előadásában hangsúlyozta, hogy a konferencia által vizsgált időszak eseményei­nek hátterét és megértését nehezíti a szovjet levéltári források igen korlátozott hozzáférhetősége. Ennek megfelelően sok esemény hátterét csak következteté­sekkel, egy-egy elszórt információval, illetve a magyar források felhasználásá­val lehet rekonstruálni. (Ezt mutatja például, hogy Sztálin Milovan Djilasnak mondott, 1945 áprilisi szavait — „ez a háború elüt a múlt háborúitól; ha valaki területet foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a maga társadalmi rend­szerét” — több prezentáció is idézte). A Szovjetunió háború utáni berendezkedésére és külpolitikai irányvonal­ára vonatkozóan jelenleg mindössze egyetlen koherens dokumentum áll rendel­kezésünkre, Ivan Majszkij külügyi népbiztos-helyettes, amely „A jövendő világ kívánatos alapelveiről” címet viseli. Ez a memorandum célként tűzte ki a Vörös Hadsereg által megszállt országok belső berendezkedésének „demokratikus” átalakítását. A dokumentum deklarálta, hogy a Szovjetunió „nem érdekelt erős Magyarország” létrehozásában. Baráth bemutatta, hogy a „népi demokrácia” bevezetését Magyarorszá­gon döntően külpolitikai események határozták meg, és különösen a Mars­­hall-terv, valamint a KOMINFORM létrehozása gyorsították fel Az előadó a szovjet irányítás aspektusából vizsgálta az ország 1949-ig ter­jedő történelmét, vagyis, hogy mennyire járhatott önálló pályán az MKP és az egyes belpolitikai események hátterében mekkora szerepet játszhatott a Kreml. Ligeti Dávid

Next

/
Thumbnails
Contents