Századok – 2015
2015 / 1. szám - FIGYELŐ - Szabó Csaba: A Bécsi Magyar Történeti Intézet elmúlt négy éve (2010-2014)
230 SZABÓ CSABA után, 2010 novemberétől Szabó Csaba áll az egyszemélyes intézet „élén”. A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója egyben a Balassi Intézet - Collegium Hungaricum Bécs tudományos igazgatóhelyettese is, így a kulturális intézet programjainak alakításában is részt vesz. Mára a Történeti Intézet tevékenysége jelentősen átalakult a közel száz évvel korábbi célokhoz képest. Ugyan még ma is legnagyobb számban történészek és levéltárosok jönnek Bécsbe kutatni, de az Ausztriában is releváns témák egyre inkább eltolódnak a 20. század irányába (a két világháború, a migráció, a diktatúrák működése, 1955 és 1956, a bilaterális kapcsolatok stb. felé). A továbbra is jelentős számú ösztöndíjas, évente átlagosan 60-80 fő, a legkülönbözőbb tudományterületeken folytat kutatómunkát (a geológiától a pszichológián át a jogtudományig és a társadalomtudományokig). Mivel a Collegium Hungaricum elsődlegesen a magyar kultúra ausztriai és európai képviseletét, terjesztését és népszerűsítését végzi, az ösztöndíjasok támogatását a Történeti Intézet látja el. Az intézet jelenlegi tevékenységéből három területet kell kiemelni, mivel ezeket feltétlenül érdemes újabb tartalmakkal gazdagítva a jövőben is folytatni: 1. Egy tudományos intézetet a tudományos kiadványai teszik igazán hitelessé, hiszen az intézetben folyó szellemi munka lenyomatai a könyvek. A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvei 1931 és 1940 között 10 kötetben jelentek meg. Ezek a két világháború közötti bécsi magyar társadalomtudományi kutatás alapmunkái.2 A Történeti Intézet 2000/2001-es újraindulásakor Ujváry Gábor igazgató is fontosnak érezte az önálló publikációk megjelentetését. Két kiadványt is elindított 2001-ben (CH Hefte, kb. 100 oldal terjedelemben) és 2002-ben {Collegium Hungaricum-Studien-t a tanulmányoknak).3 Sajnos egyiknek sem lett folytatása. Kelenik József tudományos igazgató működése alatt, 2009-ben indult egy újabb sorozat Tusor Péter történész hathatós közreműködésével: a Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien. A megújult szerkesztőbizottság ezt a sorozatot vitte tovább 2011-ben. Még abban az évben sikerült két önálló kötetet is kiadni.4 Komoly eredmény a kötetek terjesztésének megszervezése is. Ma már csak német nyelvterületen (Németországban, Svájcban és Ausztriában) 32 könyvtárba kerülnek el a sorozat kötetei. Emellett a kiadványok megtalálhatók Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban és a Budapesti Szabó Ervin Könyvtárban is, továbbá a magyar egyetemi könyvtárak és társadalomtudományi intézetek polcain is. A Publikationen der Ungarischen 2 A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve (1933-tól a Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve) 1931-1940. Meg kell említeni az intézet rangos forráskiadványait, a Fontes sorozatot is, amelyek 1921-től 1944-ig 24 cím alatt 42 kötetben jelentek meg. Vö.: Magyarország újabbkori történetének forrásai. Fontes historiae Hungaricae recentioris. Budapest, 1921-1944. 3 A CH füzetek / Ch Hefte sorozat egyetlen száma Bottlik Zsolt: Statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei az etnikai földrajzi kutatásokban / Möglichkeiten der Anwendung statistischer Methoden in etnisch-geographischen Untersuchungen. Wien, 2001. Valamint Collegium Hungaricum-Studien. Band 1. Herausgegeben von Gábor Ujváry und Dóra Kerekes. Wien, 2002. 4 Pécs (Fünfldrchen) das Bistum und die Bischofsstadt im Mittelalter. Hrsg, von Tamás Fedeles und László Koszta. Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Bd. II. Wien, 2011. és Széchéenyi, Kossuth, Batthyány, Deák. Hrsg, von István Fazekas, Stefan Malier, Péter Tusor. Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Bd. III. Wien, 2011.
