Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
154 BARATH MAGDOLNA szovjet fél hozzájut követelése egy részéhez anélkül, hogy ez a magyar költségvetésnek kiadást jelentene; 2. megtartaná a szovjet katonai és a gazdasági hasznosításban érdekelt polgári köröket; 3. szükség esetén lehetővé tenné a „0” szaldó elérését.”138 A kormánymeghatalmazott-helyettes úgy vélte, a kérdésben a végleges döntést nemzetgazdasági és gazdasági szempontból egyaránt mérlegelve kell meghozni. A kormányközi tárgyalásokon képviselendő magyar álláspontot végül a kormány 3366/1990. sz. határozata jelölte ki. Ez felhatalmazta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét és a csapatkivonás kormánymeghatalmazottját, hogy a moszkvai miniszterelnöki találkozón képviselt magyar álláspontból kiindulva juttassák érvényre: a csapatkivonással összefüggő pénzügyi csomagot el kell különíteni a magyar-szovjet éves és hosszú távú gazdasági kapcsolatoktól. A magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy a csapatkivonás vitás vagyonjogi, pénzügyi kérdéseinek rendezése nem befolyásolhatja a csapatkivonás folyamatát és végső határidejét. A magyar tárgyalóküldöttségnek arra kellett törekednie, hogy elismertesse a csapatkivonással kapcsolatos kölcsönös követeléseket, de el kellett utasítaniuk a közös ingatlanhasznosításra vonatkozó szovjet követelést, ezt továbbra is kizárólag magyar kompetenciának tekintették. A vegyesvállalati hasznosításra vonatkozó igényt illetően egyelőre kitérő választ kellett adniuk, végleges döntést az év végére, a szakértői tárgyalások befejeztével ígértek. A kormányhatározat egyidejűleg elrendelte, hogy a csapatkivonási tárgyalások folytatásával egyidejűleg készüljön — részletes felmérés és dokumentáció alapján — egy olyan összeállítás, amely a magyar fél kárait tartalmazza (beleértve a szovjet csapatok 1955-1957. évi, jogalap nélküli” állomásoztatásának, az 1956-os „háborús károknak”, valamint a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar állampolgárok kártérítési követeléseinek anyagi konzekvenciáit139), s amelynek alapján a magyar fél a tárgyalásokon igényét bejelentheti.140 Az 1990. szeptember 24-28. között Budapesten tartott miniszteri szintű tárgyalásokon az álláspontok a korábbi helyzetnek megfelelően megmerevedtek. A megbeszélésekről készült tájékoztató szerint „A szovjet tárgyalási célkitűzés egyértelmű: a magyar féltől folyamatosan jelentős pénzeszközöket kapni, amelyeket helyi áruvásárlásra használnának. [Kiemelés az eredetiben. - B. M.]141 138 Uo. 26/276/SZCSK/90. Háttéranyag. 139 A magyar pénzügyi követelések három csoportból álltak. 1. Bejelentett, az érvényes egyezmények alapján védhető követelések (bérbe adott objektumok állagmegóvás elmaradási kára, környezetvédelmi károk, katonai mentesítési költségek, vállalatoknak, magánszemélyeknek okozott károk, járulékok, stb.); 2. Bejelentett, de az érvényes megállapodások alapján és közgazdaságilag nem védhető követelések (az ideiglenes állomásoztatáshoz nyújtott állami dotáció); 3. Nem bejelentett, felmérés alatt álló igények, melyek a csapatkivonással való együttes elszámolásához a megkötött egyezmények revíziója, illetve újabb diplomáciai lépések szükségesek (1956-os háborús károk, kényszermunkára elhurcoltak kártérítési igényei). 140 MNL OL XIX-A-88 1. d. A kormány 3366/1990. sz. határozata a szovjet csapatkivonással kapcsolatos [1990.] szeptember 24—28-ai kormányközi tárgyalások irányelveiről, 1990. szeptember 21. 141 MNL OL XIX-A-88 sz. n. (3. d.) Tájékoztató a szeptember 24-én kezdődött magyar-szovjet csapatkivonási tárgyalások állásáról, 1990. szeptember 26.
