Századok – 2015
2015 / 6. szám - VITA - Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: Megjegyzések és kérdések egy jelenkor történeti "recenzió" keletkezéséhez
1548 VITA kutatás vagy a publikálás során. Eddigi munkásságomban alapvetően ezen forráscsoportok szisztematikus feltárására és elemzésére vállalkoztam. A nekem célzott kritikával, a hiányzónak minősített politikatörténet, illetve a párton belüli „irányzatok” kutatásával kapcsolatban a következőkre hívom fel a figyelmet: tudomásom szerint a színvonalas külföldi szakirodalom sem arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kommunista vagy a náci diktatúrában a döntéshozók soraiban milyen sokan gondolták és akarták másként irányítani az eseményeket, miközben a napi terrort alkalmazták.10 Azokban a művekben joggal nem beszélnek „érdekérvényesítésről”.11 Méltányos eljárás egy korábbi monográfiához szervesen hozzátartozó dokumentum köteten számon kérni más célkitűzést, különösen, ha a munka igazolt állításai megállták helyüket? A „recenzió” méltánytalanságait és jó hírnevet sértő rágalmait jól ellensúlyozzák és tökéletesen cáfolják a kutatások, az interjúzások és a közreműködésemmel készült dokumentumfilmek.12 Ezek meggyőztek arról, hogy jó úton járunk a torzítások feltárásában. Akik ezek ismeretében továbbra is védeni igyekeznek szerintem védhetetlen dogmákat, azok magukat zárják ki a tárgyilagosságra törekvő nyilvánosságból. 3. A „recenzió” szerzőjének köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a még pontosabb munkavégzés fontosságára. Az általa említett két dokumentum (beszámoló egy somogyi faluról és a nómenklatúrán belüli levelezés) címadása valóban pontatlan, de mindez apróság, és a bemutatott jelenségek lényegén mit sem változtat. Arra is szeretnék utalni, hogy a monogramok használata a rendszer-specifikus vonásokat, a visszatérő esetek társadalomformáló jelentőségét még inkább kiemeli.13 A recenzens más felvetéseire is vonatkoztatva, szerintem könnyen tévútra juthat az, aki az efféle forrásokban szereplő neveket bírálómhoz hasonló módon igyekszik beazonosítani. A monogramok feloldása adott esetben nyilván nem haszontalan, de a dokumentumkötet tematikai összefüggéseiben inkább csak öncélúnak mondható eljárásnak számít. Sokkal fontosabb annak hangsúlyozása, hogy egy-egy apró feljegyzés, „szálas irat” információi 10 A nómenklatúra tagjait, változó pártmegbízásuktól függetlenül, következetesen „alkalmazottaknak” neveztem. Bírálómmal ellentétben ezt az eljárást a kötet célkitűzésének és a terjedelmi korlátoknak megfelelően továbbra is legitimnek tartom. Merész feltételezésével szemben tisztában vagyok az egyes szereplők történelmi súlyával. 11 Mary Fulbrook: Retheorising ’state’ and ’society’ in the German Democratic Republic. In: The Worker’s and Peasants’ State. Communism and society in East Germany under Ulbricht 1945-71. Eds. Patrick Major-Jonathan Osmond. Manchester University Press, Manchester, 2002. 280-299; Mary Fulbrook: The People’s State. East German Society from Hitler to Honecker. Yale University Press, New Haven-London, 2005; Leonid J. Gibianskij: Sowjetisierung Osteuropas - Charakter und Typologie. In: Sowjetisierung und Eigenständigkeit in der SBZ/DDR (1945-1953). Hrsg. Michael Lemke. Böhlau, Köln-Weimar-Wien, 1999. 31-79; E. A. Rees: The Sovietization of Eastern Europe. In: The Sovietization of Eastern Europe. New Perspectives on the Postwar Period. Eds. Balázs Apor-Péter Apor-E. A. Rees. New Academia Publishing, Washington DC, 2008. 1-27; The Collectivization of Agriculture in Communist Eastern Europe. Comparison and Entanglements. Eds. Constantin Iordachi-Arnd Bauerkämper. CEU, Bp.-New York, 2014. 12 Elhallgatott történelem. Ha a kulák mozdulna (Dala István, Pékár István, 2014); Belépési nyilatkozat (Pap Zsolt, Pap Ferenc, 2013). Mindkét filmkészítés során szakértőként dolgoztam. 13 Az idézett feljelentési jegyzőkönyv címe értelemzavaró, de nem téves. A címben nem „kijelentéséről”, hanem „kijelentésről” van szó.
