Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
1538 RAB VIRÁG Vissering kapcsolatépítő stratégiájára vonatkozó információkat is megtudhatunk a Németországban töltött időszakból. Nevezetesen azt, hogy a holland bankelnök minden lehetőséget megragadott arra, hogy szakmai ismeretségeket kössön, és információt gyűjtsön. Miután Glasenapp révén megismert egy bizonyos Bayert69, s Urbig közvetítésével a Berlini Német Clubban további 9 szakembert — Franz von Mendelssohnt és Paul. H. von Schwabachot70, Paul Millington Herrmannt (Deutsche Bank), Oscar Wassermannt71, Dombois-t72, a kereskedelmi és ipari ügyekben jártas Georg von Simsont, Hjalmar Schachtot73, Samuel Ritschert74 és Henry Nathant75 a Dresdner Bankból —, szinte azonnal újabb találkozót kért valamennyiüktől. Vissering a felsoroltakon túl Schröder, pénzügyminiszter-helyettessel is találkozott, akivel később a német költségvetésről folytattak hosszas beszélgetést a pénzügyminisztériumban. R.E.A. von Havenstein, a német jegybank elnöke saját házába is meghívta Visseringet, ahol több kollégája is jelen volt, ám szigorúan magánemberként. Az összejövetel informális jellegét erősítette Havenstein feleségének jelenléte is. Vissering előtt egyre több német ajtó nyílt meg. A Deutsche Bank igazgatósági tagjaival folytatott tárgyalása után a bank új, luxuriózus épületébe is meghívást kapott, ahol néhány korábban megismert szakemberrel, köztük Paul Millington Herrmannal76, 0. Wassermannal s néhány újjal, Paul Mankiewitz-cel77, E. Heinemannal78, 0. Schhtterrel79, A. Bhnziggel80, C. Michalowskyval81 értekezett. nek oka az volt, hogy a német rekonstrukciót Visseringhez hasonlóan fontosnak ítélte az európai gazdaság életképessége szempontjából. R.S. Sayers i.m. 174. ; Norman aktív szerepvállalásáról a német stabilizációban 1921 őszétől lásd: György Péteri-. Revolutionary Twenties. Essays on International Monetary and Financial Relations After World War I. No.9. Trondheim Studies in History. Department of History, University of Trondheim, Trondheim, 1995. 65. 69 Annyit tudni róla, hogy a Reichsbankban a valutakérdés egyik szakértőjeként tevékenykedett. Vissering beszámolójában azt írta róla, hogy igazgatói címmel rendelkezett, de nem volt tagja az igazgatóságnak. 70 Valószínűleg mindketten egy német magánbank, a Bleichröder munkatársai voltak. 71 Ofscar] Wassermann (1869-1934), igazgatósági tanácstag a Deutsche Banknál Berlinben (1912-1934), a Reichsbank igazgatótanácsának tagja (1924-1930). 72 Johannes Heinrich Adolf von Dombois (1857-1944), német jogász, politikus és bankár. A porosz állami bankban a tengeri kereskedelmi ügyekért felelős elnök (1909-1924). 73 [Horace Greeley] Hjalmar Schacht (1877-1970), a berlini Dresdner Bank igazgatóhelyettese (1908-1915), a Nationalbank für Deutschland igazgatója, Berlin (1916-1922), Darmstadter und Nationalbank igazgatója, Berlin (1922-1924), a pénzügyeket felügyelő bizottság tagja (1923-1924), a Reichsbank elnöke (1924-1930) és (1933-1939), gazdasági ügyek minisztere (1934-1937), tárca nélküli miniszter (1937-1943). 74 Samuel Ritscher (1870-1938), vezető német bankmenedzser, az 1920-as években a Birodalmi Hiteltársaság (Reichs-Kredit-Gesellschaft) igazgatója. 75 Henry Nathan (1862-1932), 1903-tól a Dresdener Bank igazgatósági tagja, 1920-tól vezérigazgatója. 76 Paul Millington Herrmann (1858-1935), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1911-1928). 77 Paul Mankiewitz (1857-1924), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1898-1923) és a bank szóvivője (1919-1923). 78 Elkan Heinemann (1859-1941), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1906-1923). 79 O. Schütter (1868-1939), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1912-1932), a bank felügyelőbizottságának elnöke (1933-1939). 80 Alfréd Blinzig (1869-1945), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1920-1934). 81 Carl Michalowsky (1862-1941), a berlini Deutsche Bank igazgatóságának tagja (1908-1927).
