Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
1528 RAB VIRÁG Szakmai felkészültségének elismerését jelentette, hogy 41 évesen a Java Bank (Holland Kelet-India, ma Indonézia) élére került (1906-1912), ahol egy számára teljesen ismeretlen világban kellett újfent szakmailag és emberileg is helytállnia. A növekvő Holland Kelet-indiai gazdaságban kimondottan jól tudta kamatoztatni nem mindennapi képességeit. Nemcsak a megszokott, „átlagos” helyzeteket kezelte jól, de a váratlan, nehéz szituációkban is jól boldogult, mivel a korábban megszerzett tudását képes volt új problémák megoldására is felhasználni. Az egyre élénkebb külföldi kereskedelem érdekében a Java Bankon keresztül sikeresen gyarapította a térség pénzügyi lehetőségeit, élénkítette és bővítette a pénzforgalmat. Nyolc fiókintézményt hozott létre, s komoly nemzetközi elismerést szerzett azzal, hogy a nehézkes értékpapír-kereskedelmet banki számlaforgalommal helyettesítette. Ebben az időben több nyugat-európai ország és az Amerikai Egyesült Államok nagyobb hitellel kívánta támogatni a kínai gazdaságot, a hitelnyújtás feltétele azonban a kínai valuta reformja volt. A valutareform végrehajtásához a kínai kormány egy semleges és hozzáértő szakembert keresett. Visseringre a Java Bank élén kifejtett tevékenysége miatt esett a választás. A kínai kormány a bankárt 1911 októberétől alkalmazta tanácsadóként, aki abban a rendkívüli megtiszteltetésben részesült, hogy európaiként kínai címet és rangot is kapott (2. mandarin). 1912-ben Kínában forradalom tört ki, így reformelképzelései nem valósulhattak meg. Ennek ellenére az a két kötetes könyv,31 amelyben közzétette javaslatait, hatalmas nemzetközi elismerést hozott számára, és karrierje Hollandiában is elérte a csúcsát: 1912-ben ő lett a Holland Központi Bank elnöke. 1931-ig — 66 éves koráig —, vagyis két évtizeden keresztül viselte ezt a tisztséget. Lemondásához a gazdasági világválság okozta nehézségek és egészségügyi problémák egyaránt hozzájárultak. Személyes kínai kapcsolatait ugyanakkor mindvégig megőrizte. Bankelnöksége nehéz időszakban, az első világháború idején kezdődött. A nagy háborút megelőzően Európa jelentős részén, így Hollandiában is stabil volt a gazdaság és a pénz. A háború során azonban megváltozott a helyzet, s mind nemzetgazdasági, mind nemzetközi szinten problémák mutatkoztak. Az 1920-as években Vissering osztotta azt a sokak által hangoztatott elképzelést, hogy az aranyalaphoz való visszatérés jelenti a megoldást a problémákra. Ez a gondolat abból a feltevésből táplálkozott, hogy a háború előtti gazdasági stabilitást az aranypénzrendszer biztosította.33 34 A holland bankelnök másik meggyőződése szerint a nemzetközi szinten jelentkező problémák kizárólag nemzetközi keretekben voltak orvosolhatók. E 33 G[erard] Vissering-W.A.Roest: On Chinese Currency. Preliminary Remarks about the Monetary Reform of China. Volume One: The Monetary Problem. J.H. De Bussy, Amsterdam, 1912. 125 és Uő: On Chinese Currency. Volume Two: The Banking Problem. J.H. De Bussy, Amsterdam, 1914. 299. Az első kötet tulajdonképpen a folytatása az 1877-ben azonos főcímmel megjelent Vissering bátyja által írt könyvnek. W[illem] Vissering: On Chinese Currency. Coin and Paper Money. E.J. Brill, Leiden, 1877. 34 Ebben a rendszerben az ország pénzének értékét a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével tették egyenlővé.
