Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 149 adás-átvétel metodikáját a HM egy héten belül kidolgozza, de a tulajdonjogi kérdésekben kikérik az Igazságügy-minisztérium szakértőinek véleményét, amiről az OT sürgős előterjesztést tesz a kormánynak. Janza Károly vezérőrnagy már ekkor jelezte, hogy a HM nem képes megoldani a felszabadult objektumok őrzését és védelmét, ezt is a PM Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményre kívánják hárítani. Ennek kapcsán hangzott el az a javaslat, hogy az átadás-átvételnél három kategóriát — és ennek megfelelően eltérő kezelést — kellene megkülönböztetni: 1. azok az objektumok, amelyeket a HM hasznosítani tervez és beilleszthetők az új védelmi doktrínába, 2. azok a létesítmények, amelyeket a Belügyminisztérium vagy más fegyveres testület hasznosíthat, 3. olyan objektumok, amelyekre a fegyveres erők és testületek sem tartanak igényt, egyéb hasznosításuk célszerű.124 Elhangzott az az indítvány is, hogy az objektumok átadásával kapcsolatos tárgyalásokat a Honvédelmi Minisztérium kezdje meg a szovjet fél által rendelkezésre bocsátott lista alapján. Ezzel a Honvédelmi Minisztérium azonban nem értett egyet. Janza Károly az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének, dr. Dóró György altábornagynak címzett levelében azzal érvelt, hogy az objektumok hasznosítására már létrehoztak egy Tárcaközi Bizottságot a belügyminiszter-helyettes vezetésével, az objektumok állami tulajdonban vannak, így átvételüket és hasznosításukat legcélszerűbben az ilyen célokra alapított költségvetési szerv — a PM zárolt vagyont kezelő és hasznosító intézménye — végezhetné. Janza Károly úgy vélte, a hadseregnek csak azokat az objektumokat célszerű átvenni, amelyekre a továbbiakban igényt tart, mert a többi átvételére, őrzésére nincs kapacitása.125 Az 1990 februárjában folyó kormányközi tárgyalásokkal egyidejűleg a Pénzügyminisztériumban szakértői megbeszélések zajlottak a szovjet csapatok tartózkodásának és kivonásának pénzügyi feltételeiről; ekkor vitatták meg a magyar fél 1989. november 30-ai levelében foglalt javaslatokat. Nem keltett meglepetést, hogy a szovjetek elzárkóztak a transzferábilis rubel átváltásánál alkalmazott speciális együttható kereskedelmi árfolyamra történő felváltásától, valamint az ún. „helyi átadású” áruk kategóriájának megszüntetésétől. Magyar részről e kérdéseket igyekeztek a kivonulás teljes körű elszámolásáig nyitva hagyni. Előrelépés csak a késedelmes fizetéseket illetően történt, ahol a magyar fél törvényesen egyoldalú lépéseket tehetett.126 Legnagyobb vita ez alkalommal is a szovjet pénzeszközökből épült objektumok tulajdonjogát illetően alakult ki. Magyar részről kitartottak azon véle-124 MNL OL XIX-A-88 0035/2/1990. (2. d.) Feljegyzés dr. Kunos Péter államtitkár részére, 1990. február 20. 125 MNL OL XIX-A-88 1581/21/1989. Janza Károly vezérőrnagy levele dr. Dóró György altábornagynak, 1990. február 13. Válaszlevelében Dóró György emlékeztette Janzát arra, hogy az 1958. április 1-jén aláírt egyezmény szerint a kiürített létesítményeket a Honvédelmi Minisztériumnak kell átadni, amelyek egyébként is a HM kezelői jogában vannak. Az átvétellel kapcsolatban a HM felelősségét véleménye szerint csak minisztertanácsi határozat oldhatta fel. Uo. 26/10-a/8/90. Dr. Dóró György levele Janza Károlynak, 1990. február 23. 126 MNL OL XIX-A-88 (2. d.) Feljegyzés dr. Kemenes Ernő részére. A Szovjet csapatok kivonásával foglalkozó tárgyalásokról tájékoztató, 1990. március 5.
