Századok – 2015

2015 / 6. szám - FIGYELŐ - Karády Viktor: Társadalompolitika és zsidó vagyon a Horthy-korszakban a soá-ig: Ungváry Krisztián könyve kapcsán

1512

KARÁDY VIKTOR

13%-val... A vidéki zsidó férfiak viszonylagos műveltségbeli előnyhelyzete tehát sokkal markánsabb lehetett mint a fővárosban. Budapest e korban az érettségizett fiatal zsidók rangsorában csak a 5-ik volt, míg a 4-6 középiskolát végzettek között mindössze 9-ik a nagyvárosok közötti összehasonlításban.21 Mindez azt valószínűsíti, ha nem is bizonyítja közvetlenül, hogy a vidéki zsidóság polgárosodottsági szintje s elképzelhetően viszonylagos jövedelmi és vagyoni előnyhelyzete nem maradhatott el lényegesen a fővárosi mögött.

Lehet azonban olyan egyszerű adatokat is kiválogatni a korabeli rétegezettségi statisztikákból, amelyek közvetlenül bizonyítják a zsidóság erős túlképviseltettségét az ország vagyonos osztályaiban. Álljon itt például néhány jelzés a zsidók százalékos arányáról egyes éppen vagyonuk által meghatározott kategóriában vagy olyanban mely feltételezhetően együtt járt vagyonnal, illetve a vagyonszerzést és a magas jövedelmet egyaránt lehetővé tette:

Zsidók%

Aktív férfinépességben (1930)22

5,5%

Önálló szabadértelmiségben, közszolgálatban (1930)23

40,6%

Földbirtokosok, bérlők között 100 hold felett (1930)24

10,5%

Városi ipartelep tulajdonosok, bérlők között (1936)25

51,1%

Önálló bányatulajdonosok között (1930)26

30,0%

Önálló hitelintézet tulajdonosok között (1930)27

71,1%

Önálló kereskedők között (1930)28

51,3%

Itt az egyenlőtlenségek általános rendszeréről van szó, s természetesen nem arról, hogy — triviálisan — ne tudnánk, hogy voltak szegény proletársorsú zsidók is, ahogy ezt a szerző is kiemeli: „A zsidók többsége a parasztság iszonyú szegénységéhez képest volt módosabb, relatív ’gazdagságuk’ tehát inkább kisebb szegénységként definiálható.” (43. o.). (Ugyan Magyarországon a Luftmenschen köztudottan nem képeztek olyan széles réteget, mint például a korabeli Lengyelországban). Ezekre az egyenlőtlenségekre a szerző egyébként további részleges, de forrásbiztosnak ható, igen pontos adatokat szolgáltat az 1939 utáni árjásítási folyamat döbbenetes eredményeinek bemutatásánál (421-433 o.).

21 L. újabb tanulmányom 2. táblázatát : A zsidó ’túliskolázás’ Szegeden. Felekezeti egyenlőtlenségek a középiskolák használatában, in Zsidóság Szeged társadalmában, Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2014, 39-69.

22 Magyar statisztikai közlemények 96, 24-25.

23 Uo. id. hely.

24 Uo. 8-9.

25 Illyefalvy Lajos: Csonka hazánk városai a statisztika tükrében, Budapest, 1940, II. kötet, 376-377.

26 Magyar statisztikai közlemények, 96, 16-17.

27 Uo. 24-25.

28 Uo. id. hely.