Századok – 2015
2015 / 6. szám - FIGYELŐ - Karády Viktor: Társadalompolitika és zsidó vagyon a Horthy-korszakban a soá-ig: Ungváry Krisztián könyve kapcsán
1510 KARADY VIKTOR vények előtt, de még azok érvényességének első éveiben is (!) a fővárosi zsidóság minden rétege (gyakorlatilag kivétel nélkül9) lényegesen jobb lakáskörülmények között élt, mint nem zsidó rétegtársai. A kétfajta megfigyelés éve között a zsidók lakásviszonyai kimutathatóan romlottak, bár nem minden adatokkal dokumentált foglalkozási kategóriában, így például a magántisztviselőknél és az igencsak kisszámúvá olvadt köztisztviselői, illetve közhivatali altiszti csoportnál láthatóan javultak. Ezzel szemben a keresztény lakosság lakhatási jelzései az elitcsoportokra vonatkozóan (akik 3 szobás vagy annál nagyobb lakásokban éltek) valamelyes (igen szerény) javulást mutatnak, azonban a legalább két szobás lakásban lakók arányai még csökkentek is. A zsidótörvényekkel beálló ’őrségváltás’ tehát a keresztény középosztálynak kedvezett kissé a lakáspiacon, de a többi kategóriának egyáltalán nem. A keresztény lakosság többsége — három ötödé — továbbra is szoba-konyhás vagy akár csak egy szobás lakásokban húzta meg magát, és 1935 és 1941 között még a keresztény szabadfoglalkozásúak és kereskedelmi alkalmazottak lakáspiaci helyzete is hanyatlást mutatott fel. A másik igen objektív jelzésrendszer, mely közvetlenül mutatja a fővárosi zsidóság korabeli anyagi helyzetét, az 1930-as évek végén kiadott adóstatisztikákból ered. Itt is ki lehetne mutatni a legtöbb foglalkozási kategóriában — akárcsak fentebb a lakásnagyság kapcsán —, hogy a zsidó adóalanyok rendre gyakrabban fizettek adót és mindezt magasabb összegben, mint keresztény szakmatársaik, de legyen most elég néhány összesített s a lehető legegyszerűbb formájára csupaszított kulcsadat ezen a területen. A százalékszámok itt azt mutatják, hogy a zsidók a különböző adófajtákból milyen arányban voltak megterhelve a fővárosban 1937. évre, szemben számarányaikkal az össznépességben és az aktív lakosságban. Zsidó vallásúak arányai Budapesten § ■Ss '00 i-t Cfi SS 03 1 i N Ifi % co ő 2 Aktív népességben (1935)" Vagyonadót fizetők közöttl93712 Vagyontárgyak összértékéből 1937" Jövedelemadót fizetők között 1937" Jövede-lem értéke szerint 1937'* Általános ke- reseti adót fizetők között 193718 Általános kereseti adó értéke szerint 193717 Adózó keresetek átlaga 1937 zsidólkeresztény18 19,0% és 15,8% 18,5% 42,7% 42,5% 43,6% 44,2% 42,2% 51,6% 2301/ 1576 Ha a lakásokra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a fővárosi zsidó népesség átlagosan kétszer gyakrabban lakott ’polgárinak’ számító, legalább há-9 Az egyetlen jelentéktelen kivételt 1941-ben az egyébként csekély létszámú nyugdíjas tisztviselő képezte - hiszen itt érdemlegesen azonos szintű volt a zsidó és nem zsidó résztvevők ellátottsága.
