Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1438 KISS DÁVID gyárul. És tényleg nem tudom, hogy ott végülis ott, hogy zajlottak le a dolgok...”TM A Minisztertanács döntéséről, mi szerint a Munkásőrség feloszlatását javasolja, október 17-én tudósított a Népszabadság.180 181 Ezt követően a Parlament elé került a vita a testületről,182 végül október 20-án,183 jelképesen a sarkalatos törvények előtt, a Munkásőrség megszüntetéséről szóló, 1989. évi XXX. törvény elfogadása következett. A törvény október 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben, így ekkor vált hatályossá.184 Lényeges kiemelni, hogy a megszűnéssel kapcsolatban a törvény mindenféle kertelés nélkül kimondta, hogy a békés, demokratikus átmenet biztosítása érdekében van szükség minderre, tehát az ellenzék korábbi törekvései megvalósultak. A népszavazásnak ez utóbbi miatt is volt további megerősítő szerepe. A hadseregnek való feladatok átadásának (hátországvédelem) a szabályozása ugyanakkor azt is megakadályozta, hogy a későbbiekben egy Jogutód nélküli torzszülött” jöhessen a világra. A fegyvereket és az objektumokat ideiglenesen a hadsereg kezelte, az állományról is gondoskodniuk kellett.Ezt az országgyűlés egyébként 274 igennel, 6 nemmel és 31 tartózkodással fogadta el.185 Mindenképpen figyelemreméltó a magas igenek aránya, ez azt tükrözi, hogy a testület felszámolása erre az időszakra a kormánynak és az MSZP-nek is politikai szempontból nagyon lényeges volt. Ez számukra ekkor már egyfajta „tűzoltási kísérlet” volt, hiszen a népszavazási kampány és a népszavazás során erősödött meg az ellenzék egy része. Borbély Sándor már 20-án rendelkezett a felszámolásig a teendőkkel kapcsolatban. Ebben a feladatok további ellátását szabályozta. Ugyanakkor a dokumentum azt bizonyítja, hogy a törvény elfogadását követően azonnal értesült a feloszlatásról, és a fegyverek gyors elvételére nem számított. „A munkásőrség megszűnése tehát nem esik egybe az Országgyűlés törvényjavaslat feletti szavazásának napjával. Minderre tekintettel szükséges a munkásőri személyi állománya fegyelmét, rendjét, valamint a szolgálat ellátás feszességét, biztonságát a továbbiakban is biztosítani. Tekintettel arra, hogy a törvény hatálybalépését követően a Minisztertanács gondoskodik a megszüntetés részfeladatainak fegyelmezett végrehajtására, a személyi állomány tevékenységére szükség van.” így a fegyverek, objektumok őrzéséről részletesen rendelkezett.186 180 A szerző interjúja Markovics Ferenccel, 2014. augusztus 25. 181 Hasonló volt a helyzet a munkahelyi pártszervezetekkel kapcsolatban is, október 7-én a kongresszus még a megtartásuk mellett érvelt, az aláírások összegyűjtését követően 13-án Kulcsár Kálmán bejelentette, hogy javaslatot terjeszt be a kitiltással kapcsolatban. 1989. évi XXXIII. tv. címen el is fogadta az országgyűlés. (Népszabadság 1989. október 17.) 182 Népszabadság 1989. október 18, Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 461-452. 183 A Reform 1989. október 20-i számában a MOP előtti tüntetésről tudósított, ennek során az egyik szomszédos villából filmezték a résztvevőket. A plakátokon a következő szövegek voltak olvashatók: „Ne lőjetek, inkább dolgozzatok!” „ A Munkásokat nem kell őrizni!” „Vigyázz, pihenj, oszolj!” 184 Magyar Közlöny 1989. október 21-i szám 185 Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül i. m. 155-156. 186 MNL OL MOP M-KS-295 370. d. 2. ő. e. Borbély Sándor: MOP 4-44 /1989. sz. intézkedése 1989. október 20. „A munkásőri tevékenység folyamatosságának a biztosítása”
