Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1433 láthatta a testület a jövőjét biztosítottnak, ráadásul a közvélemény-kutatások is egy ideig kedvezően alakultak az új párt számára. A kongresszussal kapcsolatban még egy dolgot ki kell emelni. 1994-ben Grósz Károly úgy emlékezett erre vissza, hogy volt egy olyan terve, mi szerint a balos ellenzék kivonul a kongresszusról, és a Budapesti Oktatási Igazgatóságon — amely erre a célra elő volt készítve — megszerveznek egy új kommunista pártot. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a kongresszus ideje alatt egy „... rendkívül foghíjas kormányülésen...” Németh Miklós azt javasolta, hogy Grószt és társait tartóztassák le, mivel a küldöttek szálláshelyén puccsot szerveznek. Grósz elmondása szerint ilyenre nem készült, csupán a szálláshelyén több küldöttet fogadott. Németh javaslatáról őt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter telefonon értesítette, mire ő odahívta, így Kárpáti láthatta, hogy nem készül semmilyen puccs. Majd a kormányülésre visszatérve telefonált, hogy letettek a letartóztatásukról. Kárpáti szerepe ebben a történetben tisztázatlan, hiszen minek telefonált oda, ha valóban puccsot sejtettek? A későbbiekben miről tárgyalhatott Grósszal? Grósz Károly a visszaemlékezést végül így fejezte be. „Én arra gondolok, Németh fejében azért fogalmazódhatott meg ez az elképzelés, mert tudott róla, hogy van egy forgatókönyv rendkívüli állapot bevezetésére, csak nem tudta, hogy abban pontosan mi szerepel, s esetleg attól tartott, hogy mi ezt a tervet valóra akarjuk váltani.”161 - Nyilván ez a forgatókönyv a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitkai bizottságában készült. Az érdekes mindebben az, mint láthattuk, hogy ennek a honvédelmi és a belügyminiszter, és a munkásőrség országos parancsnoka is tagja volt. Németh Miklós a következőképpen emlékezett vissza: „És ültek a kormánytagok a szünetbe, és jött egy hír, a Púja Frigyes, meg a Borbély Sándor és páran most mennek a Grószhoz. Vagy látták, hogy Grósz is... már az is furcsa volt, hogy ezek az emberek ott maradhattak. Legnagyobb furcsaság, hogy a kongresszus nem beszélte ki magát, Nyers lezárta a vitát idő előtt, és szavazást kért. A Berecz, meg a Grósz, meg ez a kör ez ugye ellenünk szavazott az MSZP megalakulásában. És ezek után ezek ott maradtak a teremben meg az épületben. Nem az volt, hogy megköszönjük a Grósz elvtársnak, és felolvassuk a névsort, hogy kik hagyják el, és addig szünetet rendelek el, mert ez a normális. És ott ülünk, és jönnek hírek hozzám, hogy a pártközpontból teherautószámra viszik a dokumentumokat, meg a műkincseket, hát műkincsek kerámiák, festmények, ilyen ajándéktárgyak. És hát mit csináljak vele, nekem semmilyen közöm a pártközponthoz. Szólnak, hogy intézkedjek, de hát nem a kormány raktárát meg archívumát fosztják ki. És akkor jött a másik hír, hogy Púja Frigyes és Borbély meg néhány társuk a Grósszal tárgyalnak. Hát akkor a Kárpáti mondta, hogy na, jó, akkor én odamegyek meg szétnézek, és a Puskalövés nélkül című könyvét ha előveszi, akkor ez abba le lesz írva. ” Más forrásból sem hallott semmit: „De nem, nem, többet nem tudok, titkosszolgálattól sem tudok és mást sem. Csak a Kárpátira támaszkodhattam ebben a tekintetben, tehát a titkosszolgálat, hát melyik titkosszolgálat? Borzasztó volt azokat látni. Már a magyar titkosszolgálato-161 Rendszerváltók a baloldalon 432-433.