Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1431 nők vezényelt egy őrparancsnokot és 3 fő beosztottat, e mellett a MOP és a BMP 3-3 fős megerősítő őrséget adott, az iskola 2 főt és egy gépkocsivezetőt.156 157 Nyilvánvaló, hogy a kongresszus miatt történt mindez. Az is elgondolkodtató, hogy csak a MOP hivatásos állományának adták ki az AMD gépkarabélyokat, ráadásul 5 tárral. Egyelőre nem tudni, hogy mi lehetett ezzel a cél. A társadalmi állományban vagy nem bíztak, vagy titokban akarták tartani a közvélemény előtt ezt az intézkedést. Az tény, hogy a testület feloszlatása később könnyen ment. Elképzelhető, hogy esetleg a testületnél arra számítottak, hogy párthatározat ellenére akarják majd őket feloszlatni? Puccsot ennyi emberrel nem lehetett volna szervezni. Vagy esetleg arra számítottak, hogy akármilyen határozat születik, támadás érheti az épületet? Az október 6-án összeülő kongresszuson a következő történt. Már az első nap eldőlt, hogy nem az MSZMP-t fogják megreformálni, hanem egy új pártot hoznak létre. Az előbbi megoldást Grósz vezetésével a küldöttek 15%-a akarta csak. A 7-én megalakuló MSZP-nek több kérdésben kellett döntést hozni, így az új szervezeti és működési rendről, személyi kérdésekről, és azokról a kérdésekről, amelyekkel kapcsolatban a népszavazási aláírásgyűjtések folytak. Az MSZP megalakulását követően ki kell emelni, hogy a küldöttek nagy része elfogadta az új irányelveket, de a tagság 95%-a végül nem lépett át az új pártba. Lényeges, hogy az MSZP az állampárt jogutódjaként határozta meg magát. Ez azért is fontos, mert így foglalhattak állást a Munkásőrséggel kapcsolatban, de a párt munkahelyi szervezetinek a megszüntetéséről nem döntöttek. A kongresszust követően az állampárt hetek alatt széthullott, de Thürmer Gyula vezetésével az MSZMP a későbbiekben újjáalakult.167 A kongresszus a Munkásőrségről végül, május 8-ához hasonlóan egy állásfoglalást adott ki. A javaslatot egy vita előzte meg, ennek során volt, aki nem tartotta jónak a témával való foglalkozást, hiszen attól tartott, hogy a testülettel kapcsolatos negatív megnyilvánulás esetén a munkásőrök, ellenkező esetben az ellenzék bírálta volna az MSZP-t. így felmerült, hogy a kormány foglalkozzon velük. Volt, aki a következőket javasolta: „... Következésképpen valakinek már ki kellene mondani, hogy kié is ez a Munkásőrség, de még azelőtt, mielőtt valaki alkalmazni kezdi. ” Volt, aki rávilágított az átalakítás problematikájára, azt kiemelve, hogy senki sem hiszi el a Munkásőrségről, hogy a későbbiekben politikamentes polgárőrséggé válik.158 A vita során elfogadott állásfoglalásban gyakorlatilag szó sincs a testület teljes felszámolásáról, inkább az átalakításáról esett szó. Borbély reményei tehát nem voltak alaptalanok! „A Magyar Szocialista Párt kongresszusának állásfoglalása a Munkásőrségről 1. A Magyar Szocialista Párt elismerését és köszönetét fejezi ki azért, hogy a Munkásőrség tagjai — az MSZMP megbízásából — évtizedeken keresztül es-166 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e. Dósa István mopk. 1. helyettese 010. sz. parancsa „A Munkásőrség vezetési központja biztonságának a fokozása” tárgyában 1989. október 6. 157 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 471-484. 158 Kongresszus ’89 Rövidített, szerkesztett jegyzőkönyv az 1989. október 6-9. között tartott kongresszus anyagából szerk.: Kimmel Emil. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990. 238-240.
