Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai

A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1429 san megalapozottnak, ugyanakkor a karhatalom, és legfőképpen a Munkásőr­ség szerepének a tisztázása izgatta őket. Nagy Imre temetésén elhangzott be­szédeken felháborodtak. Kádár 1989. áprilisi felmentését nem helyeselték, őt magát továbbra is egyfajta szimbólumnak tekintették, és a temetésén megje­lent tömeggel kapcsolatban igazolni látták ezt az álláspontjukat. Azt is meg kell említeni, hogy az egyenruhás munkásőröket már 1988-ban szidalmazták, a ké­sőbbiekben ez gyakoribbá vált. A romániai események is foglalkoztatták a tes­tület tagjait, nem értették, hogy a szocialista országok miért nem avatkoznak ezekbe be. Ugyanakkor Nagy Imre temetését követően a fővárosban féltek a ki­lépésektől, és ez valóban itt vált a legjelentősebbé. A testületbe egyre keveseb­ben jelentkeztek, mindennek ellenére azt remélték, hogy a milícia fennmarad­hat.147 Forró Dezső budapesti parancsnok a következőképpen látta az állomány helyzetét 1989. október 2-án, a Borbély Sándornak írt levelében. „Az oktalan támadások középpontjába került testületünk helyzetét mutatja, hogy irányítá­soddal, bíztatásoddal eddig még sikerült a most nem igazán kívánatos indula­tokat korlátok között tartani. Azonban kötelességemnek tartom jelenteni, hogy ez egyre nagyobb erőfeszítéséket igényel, főleg a hívatásos állománytól. ... Társa­dalmi állományunk eddig értetlenül, de türelmesen várta sorsa rendezését. Szá­mos jel arra mutat, hogy türelmük fogytával egyre élesebben fogalmazzák meg szándékaikat és a vezetést illető véleményüket. ”148 Forrónak más forrás szerint is volt „élesen kritikus” megjegyzései.149 Tehát a testület országos hangulata válságos volt, de önkéntes feloszlás­ról, vagy teljes demoralizáltságról nem beszélhetünk. Az MSZMP önfeloszlatási és átalakulási kongresszusa előtt Németh Miklós a Munkásőrség vagyonáról egy vagyonleltár összeállítását kérte150 Borbély Sándortól, aki ezt október 4-én levélben el is küldte neki: „... a Munkásőrség 1957-óta felhasznált 11, 84 md fo­rint költségvetési juttatást,... ebből felhalmozott 9, 95 md értékű vagyon mennyi­séget. ”151 Ennek nyilván az lehetett az oka, hogy a testület várható feloszlatása esetén nehogy széthordják a vagyonát. A Munkásőrségnél továbbra sem számí­tottak a feloszlatásra, hiszen október 28-ára rendeltek el híradógyakorlatot, a megyék beszámoltatását pedig 1989. október 9-30. között tervezeték végrehaj­tani. Ennek során az állomány erkölcsi helyzetét, politikai hangulatát, problé­máit, a hadrafoghatóságát, a feltöltöttségét, állományépítés tapasztalatait, és a beindított vállalkozások pénzügyi hozamát tervezték felmérni.152 Október 4-én a Minisztertanács ülése a Munkásőrséggel is foglalkozott, ekkor döntés született a testület hadsereghez történő betagolásáról, ennek részleteit a honvédelmi miniszternek kellett kidolgoznia.153 Ebből nem lett 147 Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség hangulata 1989-ben. Információs jelentések a megyei parancsnokságokrólwww.archivnet.hu/.phtml?cikk=326 2010. december 14. 148 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e. 149 A szerző interjúja Markovics Ferenccel, 2014. augusztus 25. 150 Az Országgyűlés 1989. szeptember 26-án úgy határozott, hogy a pénzügyminiszternek az MSZMR a Munkásőrség és a társadalmi szervek vagyonáról leltárt kell készítenie. (Ripp Z.: Rend­szerváltás i. m. 462.) 151 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e. 152 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. 153 Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszűntetése i. m. 189-226.

Next

/
Thumbnails
Contents