Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
1388 PALASIK MÁRIA delegált tagja, Sándor Imre államvédelmi őrnagy írta alá. Ezeket a kérelmeket minden egyéb elbírálás vagy felsőbb hozzájárulás nélkül teljesítették.94 1951 szeptemberében a 00487/3-1951. ücs. sz. BM rendelettel szabályozták a kitelepítési ügyekben illetékes rendőrhatósági szervek hatáskörét. Eszerint a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott az elvi irányítás, a mentesítés, az átköltözés és a Budapestre való eltávozás engedélyezése. A megyei kapitányságok hatáskörébe tartozott a megyén belüli átköltözés, az eltávozás megadása országos viszonylatban egyes sürgős és különösen indokoltnak tartott esetekben. A járási kapitányságok hatásköre volt a megyén belüli eltávozások megadása - legföljebb egy-két hétre. A megyén belüli átköltözéseknél az AVH és a tanács véleményét is ki kellett kérni.95 A BM-ben a kitelepítési csoport foglalkozott 1951. július 18. után is a kitelepítettek ügyeivel; annyit tudunk, hogy ekkortól, vagyis a szállítások befejeződése után egyre csökkent az egység létszáma: 1951. december 31-ig egy vezető és 15 munkatárs, 1952. április 30-ig már csak 8, ezután pedig már csupán 5 munkatárs dolgozott az egységnél a vezetőn kívül.96 1952 májusában — a 90-95/1952. T. és a 323/1952. számú felsőbb utasításra — javaslat született, hogy a kitelepítési ügyeket helyezzék át a BM IV/9. Rendőrhatósági Osztály — időközben Igazgatásrendészeti Osztály névre változott — internálási alosztályához. Egyúttal javasolták a kitelepítéssel kapcsolatos iratok átadását is azzal a meghagyással, hogy az átadó Rudas György és Cziráki Ferenc, az átvevő pedig az új egység részéről Márfi István rendőr őrnagy, a BM IV/9. Igazgatásrendészeti Osztály vezetője és Horváth László rendőr főhadnagy, az internálási alosztály vezetője legyen. A javaslatot Cziráki Ferenc a kitelepítési csoport vezetője és Márfi István jegyezték, rajta Pőcze Tibor miniszterhelyettes aláírása azzal a megjegyzéssel, hogy a javaslattal egyetért.97 Márfi István 1952. július 28-án jelentette a BM Közrendészeti Főosztálynak, hogy megtörtént a kitelepítési ügyek beolvasztása az Igazgatásrendészeti Osztályba. A későbbiekben Cziráki neve eltűnt a kitelepítettek különböző kérelmeire reagáló hivatalos iratokról, és legtöbbször Horváth László rendőr főhadnagy lett az aláíró személy.98 94 MNL OL XIX-B-l-j 40. doboz. 00273/1952. A kitelepítési ügyek intézése. Cziráki Ferenc rendőr százados összefoglalója, 1952. július 9. Az ÁVH által kért 1951. július 18. és 1952. június 1. közötti mentesítések száma 28 volt, míg az ebben az időszakban mentesítettek száma összesen 499 fő. MNL OL XIX-B-l-j 39. doboz. 00278/1952. Összefoglaló jelentés a budapesti kitelepítési ügyek intézéséről 1951. július 18-tól 1952. június 1-jéig. 95 MNL OL XIX-B-l-j 40. doboz. 00273/1952. A kitelepítési ügyek intézése. Cziráki Ferenc rendőr százados összefoglalója, 1952. július 9. Az átköltözések igényléséhez csatolni kellett a befogadó személy nyilatkozatát és az illetékes település vezetőjének tudomásul vételét. 98 MNL OL XIX-B-l-j 40. doboz. 00273/1952. Javaslat a kitelepítési ügyeknek a rendőrhatósági osztályba való beolvasztására. 1952. május 13. 97 Uo. Az átszervezésről a belügyminiszternek is jelentést kellett tenni, ezt igazolja egy 1952. július 23-i Mártinak címzett utasítás. MNL OL XIX-B-l-j 43. doboz. 535/1952 98 1952. június végén-július elején van egy átmeneti időszak, amikor Cziráki helyett Csemegi Károlyné rendőr nyomozó főhadnagy írt alá, 1952 augusztusában Varga Aladár rendőr őrnagy, a BM Igazgatásrendészeti Osztályának helyettes vezetője, majd december végéig a fent említett Horváth László rendőr főhadnagy, 1953-ban ismét Varga Aladár neve tűnik fel aláíróként és egy Pálmai vezetéknevű rendőrhadnagy jegyzi a kitelepítettek kérelmeinek elbírálását vagy az érintettek arról történő értesítését. MNL OL XIX-B-l-j 43. doboz. 158/1952.
