Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1373 akkor a kommunistákra értették. Ezt mi felhasználjuk, és ennek a törvénynek az alapján tiltjuk ki a reakciós elemeket”.36 Mező Imre a jogi fogalmakat ugyan pontatlanul használta, de mondandója rávilágít a hatalom gondolkodásának lényegére. Az 1939-es jogszabályok valóban lehetővé tették a bírói eljárás nélküli kitiltást és rendőrhatósági felügyelet alá helyezést, azonban arról nem szólnak, hogy mindez sajátosan értelmezhető és kiterjeszthető lenne a családtagokra is, vagy hogy az érintettet meg lehessen fosztani ingó- és ingatlan vagyonától. Mindent összevetve nem törekedtek arra, hogy próbáljanak jogilag pontos hivatkozási alapot teremteni mindahhoz, amit elterveztek. A hatalom a kitelepítettek lakásainak elkobzására, illetve azoknak a lakrészeknek a lefoglalására, amelyekbe az otthonukból elűzötteket kényszerítették, a 6000/1948. számú minisztertanácsi rendeletet vette elő. Ez a lakások és lakrészek kisajátítását az alábbi esetekben tette lehetővé: hajléktalan személy lakáshoz juttatása; megfelelő lakással nem rendelkező személy lakáshoz juttatása; közhivatal és intézmény elhelyezése; demokratikus pártok számára működésükhöz szükséges helyiség biztosítása; a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó szervezetek hivatali elhelyezése.37 A kitelepítés előkészítése Az előkészületekhez a határozat meghozatala és a kitelepítések megkezdése között hihetetlenül kevés idő, összesen 16 nap állt rendelkezésre. Először is megalakult az a bizottság (csoport), amelynek a határozat szerint az egész kitelepítés előkészítését, folyamatát és a mentesítéseket is le kellett bonyolítania. Tagjai Fehér László,38 az MDP Budapesti Pártbizottságának osztályvezetője és Kiss György, a Budapesti Városi Tanács munkatársa, továbbá Rudas György rendőr alezredes,39 a BM IV/2. Szervezési és Szolgálati Osztályának vezetője, 36 T. Varga György: Bevezetés. In: Eltanácsoltak i. m. 19. 37 A Magyar Köztársaság Kormányának 6.000/1948. Korm. számú rendelete a lakásügy ideiglenes rendezése tárgyában, 1948. április 9. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1948. 111. szám. 1051-1084. 38 Fehér László (1908—?) 1945-től tagja az MKP-nak, 1947-től az MKP Káder Osztályának munkatársa, 1948. júniustól az MDP VI. kerületi pártbizottságának titkára. 1950-től az MDP Budapesti Pártbizottságának osztályvezetője, 1950 júniusa és novembere között Budapest Főváros Tanácsának tagja is, 1952-ben a Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkatársa, később a Külügyminisztériumban dolgozott, mint főelőadót nyugdíjazták. 39 Dr. Rudas György (1921-1979) 1945 második felében a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályán rendőr százados, majd előbb a győri politikai rendészeti osztályra, utóbb a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályára helyezték át. 1948-ban belügyi állományba került, majd a szombathelyi (IV kerületi) főkapitányságon a főkapitány első helyettese. 1950 júliusától főkapitány, de hamarosan visszakerült a BM központjába a IV/2. Osztály (Közrendészeti Főosztály Szervezési és Szolgálati Osztály) vezetőjeként. 1955 júliusától az Országos Rendőrkapitányság Bűnügyi Nyilvántartó és Értékelő Osztályának vezetője. 1959-1962 között a BM Bűnügyi Osztályát, majd az I. (Bűnügyi) Csoportfőnökséget vezette, egyúttal főcsoportfőnök-helyettes. 1977 novemberében nyugdíjazták. 1962-től rendőr ezredes, 1968-től rendőr vezérőrnagy. 1973-től a Belügyi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Fekete Edit: Rudas György. In: Trójai faló a Belügyminisztériumban. Az ÁVH szervezete és vezérkara, 1953-1956. Szerk. Gyarmati György - Palasik Mária. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L’Harmattan Kiadó, Bp. 2013. 392-393.
