Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1360 ANDERLE ADAM E jelentés kapcsán érdemes összefoglalóan is leszögezni: a „trockista elhajlás” elleni hajszával szemben magában a kommunista mozgalomban is erős ellenállást találunk. Maga Rajk, Szalvay Mihály (Csapajev), Mező Imre (Dinge), a XIII. Brigád pártbizottsága, de magában a KI Archívumban tevékenykedő olyan kommunisták, mint Berger, Edo és mások tevékenysége utalhat erre. Kétség kívül, a második világháború kirobbanása is segített e paranoia fékezésében vagy megállításában. A világháború után azonban a hidegháború ismét fellobbantotta a gyanakvás és ellenség-keresés parazsát, elkezdődhetett ismét a Sztálin által ösztönzött „tisztogatás”, a koncepciós perek új periódusa - elsősorban a kommunista kormányok uralta országokban. Esetünk különlegessége az, hogy a spanyol polgárháború idején elkezdett, de akkor, ott, erős ellenállásba ütköző Rajk-elleni kampány 1949-50-ben folytatódott, hozzá kapcsolva a vádhoz a Rajkhoz kötődő, vele kapcsolatban lévő más brigadistákat is. S arra a következtetésre is el kell jutnunk, hogy a két, térben és időben egymástól távoli történésben az összekötő kapocs Gerő Ernő személye. A trockista-vadász Gerő, mert az 1941-es Haászról szóló Komintern- dokumentumból kiretusáltatta magát, 1949-ben hasznosítani vagy hasznosíttatni tudta az eredeti, 1938-as Rajk-ellenes „deklarációt”, anélkül, hogy személye megjelent volna/ vagy meg kellett volna jelennie a nyilvánosság előtt. Utószó Tanulmányom leadása (2014 júniusa) és madridi megjelenése (2015 január) után volt lehetőségem Zinner Tibor hatalmas, kétkötetes könyvét kézbe venni. A kérdés az volt számomra, vajon kell-e és hogyan, hol módosítanom a már spanyolul megjelent tanulmány magyar változatán. Zinner különösen a második kötetben szentel nagy figyelmet a Haász-Rajk konfliktusnak és a spanyolországi történéseknek. Megállapításai azonban meglepőek, és arra utalnak, hogy az írott, a levéltári források helyett jobbára a résztvevők — és érintettek — néhány tagjával folytatott beszélgetések alapján Zinner meglepő és erősen vitatható összefoglaló megállapítást tesz: „Haas portréja olyanná merevedett, hogy kétely sem merülhet fel senkiben, netán részben neki is igaza lehet Rajkkal és társaival szemben.”129 A továbbiakban, úgy tűnik, elsősorban Kepessel való beszélgetés alapján értelmezi a történteket Zinner. Meglehetősen elfogultan. Azt gondolom tehát, hogy tanulmányom forrásokon alapuló gondolatmenete nem igényel módosításokat.130 129 Zinner T.\ A nagy politikai affér i. m. Il.kötet, 117. 130 A téma legfrissebb irodalmát Harsányi Iván és Zalai Anita közös tanulmánya jelenti, akik a salamancai egyetem történeti folyóiratának tematikus számában („La Guerra Civil”) adtak historiográfiai áttekintést e téma magyar tanulmányairól. Am áttekintésükben e probléma nem kapott helyet. Lásd Iván Harsányi - Anita Zalai: Sobre la Guerra Civil espanola y sus antecedentes: una vision de Hungría. In: Historia Contemporánea. Studia Historica 32. (Universidad de Salamanca). (2014) 529-538.
