Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1355 párt titkára volt. 1924-ben letartóztatták és három havi börtönre ítélték. Szabadlábra helyezése után egy évig rendőri felügyelet alatt állt. Azután Budapestre küldték, ahol a Pártban dolgozott. Budapesten kezdetben alapszervezeti titkárként, aztán a Rádió pártbizottsága tagjaként, végül, 1932-ben mint a kerület titkára tevékenykedett. Ez volt az utolsó megbízása a pártban. Nyilatkozatai szerint mindig a magyar párt szektás politikája ellen harcolt, ezért „akadályozták”. 1936-ban TARR elvtárs egyetértésével, aki a francia kommunista párt magyar emigráns csoportjának a felelőse volt, HAAS Párizsba ment. 1936. november 11-én érkezett Spanyolországba. A XIII. Brigád 8. zászlóaljába vették fel. Részt vett a terueli harcokban. Néhány nappal később kórházba került, innen pedig a tiszti iskolába. 1937 májusában kinevezték a XIII. Nemzetközi Brigád bázisán, Albacetében a magyar káderosztály vezetőjének, miután 1937. április 9-én hadnaggyá lépett elő. 1938 áprilisában a XIII. Nemzetközi Brigád Rákosi zászlóaljához helyezték át. Mindezek az adatok saját nyilatkozataiból származnak. 1938-ban vizsgálat kezdődött, mindenekelőtt múltját illetően Spanyolországba való érkezésére és tevékenységére vonatkozóan Spanyolországban. E vizsgálat alapján a következőket állapítjuk meg: I. Ami életrajzában a Pécs-Baranyai kommunista mozgalomban való tevékenységét illeti és a Párt iskolájában való részvételét az emigrációban, valamint visszatérését Magyarországra illegális pártmunkára és bebörtönzését, igazak. Saját nyilatkozatai szerint Gerő elvtárs ebből a korszakból ismeri, utoljára 1924-ben látta a börtönben. 1941. január 18-án Gerő elvtárs megerősítette ezt az állítást. 1938-ban LEINER (KELLNER) Sári Párizsból hasonlóképpen erősítette meg HAAS állításait. II. Szabadulásától kezdve nem tudjuk az általa mondottak hitelét megerősíteni... Tény, hogy nem tartozik a Magyar Kommunista Párthoz kb. 1930-tól. O ugyan azt mondja, hogy az utolsó párttisztsége 1932-ben volt, „mert a Magyar Kommunista Párt szektás vezetői akadályozták őt”. Wachtel Andor és HAAS István, HAAS László testvére állítása szerint egyetlen tevékenysége a munkásmozgalomban e korszaktól kezdve a HÍDVÉGI László néven publikált cikkek voltak a szociáldemokrata párt hivatalos lapjában, a NÉPSZAVÁ-ban. III: Ami a magánéletét illeti, 1938. szeptember 14-én a következőt nyilatkozta: Apja halálával néhány ezer pengőhöz jutott, s ezzel a pénzzel egy kereskedést nyitottak - amelyben a testvéreivel és sógoraival dolgozott. Feleségének egy testvére van, akit ugyancsak HAAS Lászlónak neveznek, s akit többször köztörvényes bűnök miatt üldöztek, és aki a névazonosságot kihasználva sikkasztást követett el. Ezzel szemben a tény a következő: nem igaz, hogy egy családi jellegű kereskedésük lett volna, hanem egy gombgyár, ahol kapitalista módon kizsákmányolta saját testvéreit. így nyilatkozott testvére, HAAS István, s azt is elmondta, hogy testvére züllött kapitalista életet élt. Ami sógorát illeti, akinek ugyanaz a neve, mint neki, HAAS István felesége, aki Párizsban élt, azt nyilat-
