Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1348 ANDERLE ADAM mellette, ezért köztük alapos ritkítást végeztek...”, már belügyminiszterségből való leváltása után.102 *** A vizsgálati jegyzőkönyvek bizonyos sémák szerint íródtak, ezért az új, immár erőszak nélkül, szabadon tett vallomásokat egy-egy személy anyagán, illusztratív módon mutatjuk be. Érdemes Cseresnyés Sándor103 vallomásával kezdenünk. Mindenekelőtt azért, mert a Rajk-perben — a persorozat fő eseménye ez volt —, a spanyolosok közül csak ő szerepel tanúként. Szerepe volt ebben annak is, hogy Cseresnyés, akit már május 17-én letartóztattak, készségesen nevét adta az AVH-s kihallgatok által kreált „vallomásaihoz”.104 Eredeti 1949-es vallomásában még ezt írta Cseresnyés: „Rajk Lászlóval való ismeretségem még abba az időbe nyúlik vissza, amikor ő a Spanyolországban harcoló magyar zászlóalj pártszervezetének titkára volt. Én szintén ebben a zászlóaljban teljesítettem szolgálatot és szemtanúja voltam Rajk László trockista tevékenységének, melyet a zászlóalj beosztottai között fejtett ki. Rajk... tevékenysége következtében a zászlóalj két egymással szemben álló - ellenséges táborra oszlott...” Ez a vallomása teljesen ellentétben van a mostani állításával, figyelmeztette 1954-ben a vizsgálótiszt. Cseresnyés válasza: „Ez a vallomás nem felel meg a valóságnak, mert Rajk Lászlóval Spanyolországban csak egyszer találkoztam, 1937 nyarán a két Sebes testvér társaságában Albacetében. Rajk abban az időben még újonc volt és csak hosszú hónapok múlva került a kiképző táborból a zászlóaljhoz. Rajk Lászlóval soha nem voltam egyazon harci egységben... Ez a vallomássom úgy keletkezett, hogy én vallomást tettem arról, mit hallottam Rajk Lászlóval kapcsolatban. Ilyen tények és események úgy kerültek be a jegyzőkönyvembe, hogy szemtanúja voltam és egy harci egységben szolgáltam Rajkkal... A spanyolországi katonakönyvemből megállapítható, hogy a Rákosi-zászlóaljban soha nem szolgáltam. Én abban az időben, amikor ezek 102 Uo. 23. Hajdú felhívja a figyelmet arra, hogy a Rajkhoz közeli személyek letartóztatása már május 23-án megkezdődött, de Rajkot csak május 30-án tartóztatták le. Hajdú. T: A Rajk per háttere i. m. 19. Cserenyés Sándor 1954-es új vallomása viszont már május 17-t jelöli meg az első letartóztatásként. Vizsgálati dosszié, Cseresnyés Sándor vallomása. V-142705/1, ABTL, 2.1.I/25-a, 16. 103 Cseresnyés Sándor 1909. szeptember 28-án született Temesvárott. Középiskolái után egy hitelintézet alkalmazottja, majd újságíró, 1937 elején megy Spanyolországba, ahol ez év szeptemberében az Albacetében kiadott Nemzetközi Brigádok Bulletinje magyar változatának a szerkesztője, közben több újságnak ír, köztük a párizsi magyar nyelvű kommunista újságba, a Szabad Szóba is. Ennek cikkeit több európai és amerikai baloldali lap is átvette. Rajkkal 1937 őszén találkozott először, ezután csak Franciaországban találkoztak. Együtt nem dolgoztak, de Rajk ismeri írásait. Algírba internálják, itt belép az angol hadseregbe, majd Európában az a jugoszláv titkosszolgálattal, az OZNA-val működik együtt. Romániába nem akart visszamenni, ezért kérte a magyar pártot, segítse, hogy Magyarország befogadja. Rajk segítette ebben. Cseresnyés a Világosság című folyóirat külügyi rovatát szerkesztette, majd Rajk, már belügyminiszterként rábízza a minisztérium sajtóosztályának a vezetését. ABTL V-142705/1 Cseresnyés önéletrajza alapján. 104 Kihallgatója május 28-tól Farkas Vladimir, aki könyvében többször említi nevét. Farkas V: Nincs mentség i. m. 145, 188-190.
