Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1346 ANDERLE ÁDÁM kegyetlen harc egyik kezdeményezője és irányítója a polgárháború idején Gerő Ernő volt. Miért ne hasznosította volna idehaza is az első adandó alkalommal az 1937. évi96 barcelonai tapasztalatait?” 97 Minden jel arra utal, hogy Gerő valóban „hasznosította” spanyolországi tapasztalatait és információit.98 A legfelsőbb magyar pártvezetésben ugyanis ő az egyetlen, aki a Komintern egyik magas rangú képviselőjeként — és aktoraként — ismerhette a valódi történéseket. Nemcsak a Haász László által kezdeményezett vádakat, de megismerhette a Rajk-levelet is, a XIII. nemzetközi brigád pártbizottságának Haászról írott negatív véleményét s a Komintern központban 1940-ben, Fodor/Berger Zoltán által említett, Rajkot rehabilitáló álláspontot is. A perbe mégis a Haász-féle változat vádjai kerültek be, s ha a vád részleteinek pontosságát is számba vesszük, tudnunk kell, hogy ezeket Budapesten a legfelső pártvezetésben csak Gerő Ernő és felesége ismerhette. Gerő — talán alappal feltételezhetjük — így vágott vissza az 1938-ban számára kudarccal végződött akcióért. A Rajk elleni vádiratba illesztett „spanyol fejezet” Gerő részéről tehát akár egyfajta leszámolás is lehetett. Ha ennek fényében olvassuk újra Rajk védőbeszédének spanyol vádakra vonatkozó részét, az a benyomásunk támad, hogy Rajk László is gyaníthatta/tudhatta ezt. Mellékperek a „spanyolosok” ellen és a perújrafelvétel iratai A Rajk-perhez kapcsolódó mellékperekről, amelyekben Rajk más brigadista társait ítélték el, keveset tudtunk. Az emlékiratok említésén kívül más forrás nem állott rendelkezésünkre, hiszen, mint említettük, 1959 és 1961 között e perek tárgyalási, nyomozati anyagait, a kihallgatások magnófelvételeit és azok legépelt szövegét megsemmisítették. Ez az oka, hogy a Rajk-perrel és a spanyolosok ügyeivel foglalkozó olyan komoly és elmélyült tanulmányok, mint Hajdú Tibor (1992) és Györkei Jenő (1996) írásai ezekről nem tesznek említést. Csak az ezredforduló után, amikor az addig titkos, köztük a titkosszolgálati iratok és a volt Allambiztonsági Hivatal iratai kutathatóvá váltak a közben létrehozott Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (továbbiakban ABTL), derült ki, hogy a Rajk per iratainak megsemmisítése nem volt teljes. Az 1954-1955-ben lezajlott rehabilitációs vizsgálatok99 iratanyaga ugyanis megmaradt, s ebben az első, 1949-es kihallgatások jegyzőkönyvei és más iratok (pél-96 Farkas Vladimir itt a POUM tagjai és a Nin elleni akciókra utalhat, ezek voltak 1937-ben. 97 Farkas V: Nincs mentség i. m. 199. 98 Zinner Tibor veti fel, vajon miért éppen Rajk lett a legfelsőbb pártvezetésből a kiszemelt áldozat. Nem zárható ki, hogy a „moszkvai” legfelsőbb (Rákosi, Gerő?) vezetők sugalmazták személyét, veti fel, s „a Komintern levéltárban való kutatás alapozhatta meg”. Ott sokat tudtak Rajk spanyolországi afférjáról. S ... tudták, hogy a ’trockista vád’ annak idején megalapozatlan volt.” Szász B.: Minden kényszer i. m. 406. 99 A perújrafelvételről egy háromtagú bizottság döntött, ahol Nagy Imre miniszterelnök mellé állt Gerő Ernő is - Rákosi ellenében. Talán csak azért, teszi ehhez hozzá Szász Béla „mert úgy vélte, hogy ha megbukik, ő kerülhet majd a helyére, talán azért, mert erre utasította moszkvai felső kapcsolata”. Szász B.: Minden kényszer i. m. 303.
