Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
132 BARÁTH MAGDOLNA tartozott.47 Ezeknek a fegyveres erőknek az elhelyezéséről a szovjetek „gyakorlatilag tetszőlegesen dönthettek”.48 Az 1956. július 1-én kelt hivatalos ún. harcérték jelentés szerint 119.101 szovjet katona és 10.641 fős polgári állomány tartózkodott az országban.49 A szovjet csapatok kivonásának követelése először az 1956-os forradalom napjaiban fogalmazódott meg, a budapesti egyetemisták 16 pontos követelésében, mégpedig az első helyen. Október 29-én a szovjet csapatok zöme kivonult Budapestről, és október 30-án Nagy Imre bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek a teljes kivonásról. Csaknem ezzel egyidejűleg született meg Moszkvában a döntés a második szovjet intervencióról: 1956. november 4-ig több lépcsőben újabb 13 szovjet hadosztály egységeit rendelték Magyarországra. Az október 23. előtt Magyarországon állomásozó, illetve november 4-ig ide rendelt erőkből alakult meg a szovjet Déli Hadseregcsoport, amelynek parancsnoksága és alárendelt alakulatai — kisebb változásokkal — egészen 1991 nyaráig Magyarországon tartózkodtak. (Megnövekedett erőik számára a Magyar Néphadsereg ingatlanállományából ekkor vettek még át néhányat, illetve ekkor kezdtek nagyobb építkezésekbe. A járművek és gépek számának növekedése együtt járt a magyar hadseregből is jól ismert külső körletek szaporodásával, amelyek lényegében gépállomásszerű garázsokból és színekből álló műszaki telepek voltak.50) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-én kiadott felhívásában már ígéretet tett arra, hogy „a rend és a nyugalom helyreállítása után” tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a VSZ-tagállamokkal a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról.51 A forradalom leverését követően egy ideig az MSZMP vezetése is a szovjet csapatok kivonása mellett foglalt állást. Az Ideiglenes Központi Bizottság 1956. november 11-én tartott ülésén Kádár kijelentette: „Egy bizonyos idő múlva amúgy is le kell ülni tárgyalni a szovjet csapatok kivonásának kérdéséről, s ami a perspektívát illeti, nem kétséges, hogy előbb-utóbb ki kell vonni Magyarország területéről őket.”52 Az 1957. január 6-án közzétett kormányprogram ezzel szemben a csapatkivonásról már nem tett említést, hanem azt hangsúlyozta: „A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén védi a magyar népet... a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatos kérdéseket is a két ország viszonyának megfelelően a magyar és a szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni.”53 47 Pataki „Egyezmények” i. m. 131. 48 A semleges Közép-Európa nem utópia. Beszélgetés Hegedűs Andrással. Népszava, 1991. július 1. 49 MNL OL XIX-A-88 (4. d.) Karácsony Imre feljegyzése Annus Antal számára, 1991. január 17. 50 Molnár Gy.\ Megszállók homályban, i. m. 51 Szabad Nép, 1956. november 6. 52 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. I. kötet 1956. november 11.-1957. január 14. Szerk.: Némethné Vágyi Karola és Sipos Levente. Intera Rt., Bp. 1993. 28. 53 A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról. Népszabadság, 1957. január 6.
