Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei

1338 ANDERLE ÁDÁM mondani... Gerő nagyon művelt embernek tűnt, szerény, fáradhatatlan mun­kás, akiről úgy látszott, sosem alszik....”55 Ezzel szemben a spanyol és katalán történetírás egyértelműen negatív képet rajzol róla. Julián Gorkin visszaemlékezésében például a következőket írja róla: „Gerő sosem volt a nyilvánosság embere, hanem a titkosszolgálat személyisége, a titkos, illegális szervezet specialistája és ilyen tevékenységek jellemezték pályá­ját. .. Kevés katalán kommunista volt, aki ismerte igazi személyiségét és fontossá­gát... Hideg és fürkésző tekintetétől mindenki megremegett...”56 Neve ugyanis nemcsak a Komintern Spanyolországba küldött egyik képvi­selőjeként (Georgi Dimitrov, André Marty, Victor Codovilla, Palmiro Togliatti mellett) jelenik meg, mint Santiago Carrillónál, de az NKVD katalóniai főnöke­ként is, aki nemcsak a POUM elleni hajszát szervezte, de egyike volt azoknak, akik a „trockizmus” elleni sztálini tisztogatások terroiját kiterjesztették a nem­zetközi brigádokra is.57 Jósé Javier Esparza egy Vörös Sándor nevű magyar brigadista visszaemlé­kezését idézi ezzel kapcsolatosan: „A Kreml vezetői, bár bennünket elláttak ha­dianyaggal, csak a terrorban hittek. Tisztek és katonák könyörtelen végrehaj­tói voltak parancsaiknak. Az áldozataik száma különösen magas volt a lengye­lek, szlávok, németek és magyarok között.”58 Ennek egyik fejezete a Rajk és önkéntes társai elleni ellenséges kampány volt, s ebben a magyar Gerő Ernő, bár rejtett, és kevéssé dokumentálható, de döntő szerepet töltött be. Carrillo leírása teszi érthetővé tulajdonképpen Gerő magatartásának kettősségét: a nyilvános megnyilatkozásaiban kiegyensúlyo­zott és szimpatikus, olykor empatikusnak tűnő Gerő Ernő NKVD főnök-ügy­nökként rideg és számító, könyörtelen, de az árnyékban, a nyilvánosság elől rej­tetten tevékenykedő vezető.59 Gerő főhadiszállása Barcelonában a gyönyörű Gaudí-palotában, a Casa Milában (La Pedrera) volt, amelynek alagsora titkos NKVD-börtönt is rejtett. Cesar Alcalá Los checas de Barcelona (Csekák Barcelonában) című köny­vében külön fejezetet szentelt Gerő Ernőnek.60 A checa szó (ejtsd cseka) utalás a szovjet államrendőrségre, s ezzel a szóval illették a spanyol köztársasági milí-55 Santiago Carrillo: Memorias. Barcelona. 2008. 322. 56 Gorkin, J: Los asesinos i. m. oldalszám nélkül. 57 Gorkin meglehetősen hitelesen ír arról, hogy Trockij későbbi gyilkosa, Ramon Mercader és annak édesanyja, Caridad Mercader, mindketten katalán kommunisták, meglehetősen közeli barát­ságban voltak Gerővel. Trockij leendő gyilkosának kiválasztásában tehát, mondja Gorkin, Gerőnek döntő szerepe lehetett. Gorkin, J: Los asesinos i. m. oldalszám nélkül. 58 Az angol munkáspárti delegáció Barcelonában a Cárcel Modelo de Barcelonában 500 „fasisz­ta” fogoly mellett 500 antifasiszta foglyot talált. Többsége külföldi önkéntes volt. A trockizmus elleni küzdelem tehát elérte a nemzetközi brigádokat is. Jósé Javier Esparza: El terror rojo en Espana. Epílogo: el terror blanco. Madrid. 2007. 303-304. A könyvről ismertetést a Klió 4. száma (2011) 100-106. oldalán adtam. 59 A spanyol-katalán történetírás úgy tudja, hogy Gerő vádjai miatt hívták vissza a szovjet fő­konzult, Antonov-Ofsejenkót, aki az első, Leninhez kapcsolódó bolsevik vezetőkhöz tartozott és jó barát­ságban volt Andreu Ninnel. Moszkvában halálra ítélték. Preston, P: La repúbhca asediada i. m. 529. 60 Érdemes azonban megembteni, hogy Alcala tájékozottsága meglehetősen felületes. Gerő életrajzát bemutatva arról ír, hogy 1945 után Gerő Jugoszláviában volt miniszter, és a pártban Tito jobbkeze volt. Cesar Alcala: Los checas de Barcelona. Barcelona, 2005. 62.

Next

/
Thumbnails
Contents