Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1273 potályunknak”67 - számolt be édesanyjának egy 1916. szeptemberi levélben. Hamarosan újabb erdélyi családok érkeztek hozzájuk, „kik a régen üres ragályos betegek pavilonját foglalják el a kertben, hol 10 ágy van 5-6 szobában. Mily csekély az, amit tehetünk annyi nyomor és baj enyhítésére”68 - sóhajtozott Vécsey Mária, aki számára az erdélyi menekülésnek volt egyetlen pozitív hozadéka is, mégpedig József Aurél öccsének a fővárosba érkezése. „Már a korai misén is szíves volt 1-2-szer helyettesíteni házi papunkat, aki fél év óta egyszersmind tábori lelkész és emiatt néha kórházakban stb. el van foglalva. Aurélunk hála Istennek igen jól néz ki és a menekült erdélyi papságról gondoskodni oly feladat, mely jót tesz neki magának”69 - olvashatjuk az október 2-i üzenetváltásban. A hatalmi tömbök kezdetben mindenki által villámháborúként elképzelt összecsapásának egyre hosszabbra nyúlása következtében a családi korrespondenciában 1916 folyamán már fölfedezhető a békevágy. Vécsey Mária leveleiben már-már összeesküvés elméletek kristályosodnak ki. A háborús szenvedések, veszteségek egyik okául azt jelöli meg, hogy az ország lakosságának jelentős része nem gyakorolja vallását, tehát mintegy isteni megpróbáltatásként, isteni büntetésként fogja fel a világégést.70 „Az entente sugalmazója pedig nem lehet más, mint az internacionalista szabadkőművesség, amely az utolsó európai katolikus nagyhatalom megsemmisítését tűzte célul”71 - találta meg a Monarchia elpusztítására törekvő bűnbakot. Vécsey Mária nézeteinek alakulására jelentős hatást gyakorolhatott a Magyar Kultúra című katolikus folyóirat, melyben József Aurél is publikált. A lap Ki okozza a háborút? című cikksorozata, mely „a zsidó sajtó szövetség angol nagymoguljai hatalmát, tendenciáit ismerteti”, az alábbi következtetésekkel szolgált számára: „sajnálatos mennyire fogva tartja az úgynevezett »nagyhatalmakat« és felkorbácsolják a nemzetek gyűlölködését. Ok akasztják meg a kibékülést”72 - érvelt 1917 januárjában, miután az antant elutasította a központi hatalmak béketárgyalási jegyzékét.73 Mintha a világháború harmadik évére már feledésbe merült volna, melyik hatalmi tömb viselkedett agresszorként 1914 nyarán. Az uralkodóváltáskor Vécsey Mária mély részvétet érzett az udvarhölgyi múltjában hozzá közelálló császári főszárnysegéd, Eduard Paar gróf iránt, akit 67 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Bp., 1916. szept. 3. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 68 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Bp., 1916. okt. 2. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 69Uo. 70 Ez az isteni büntetés motívum a szintén katolikus szellemben nevelkedett, mélyen vallásos Vécsey Magdánál is kimutatható. „Talán minden egyes ember érzi, hogy nem voltunk elég jók, s azért engedte Isten összecsapni fejünk felett a megpróbáltatás hullámait. De bízom benne, hogy ismét le fogja rólunk engedni.” ANDJC 452 Nr. inv. 211 H. é. n. [1914. nyár] Vécsey Magda Kornis Miklósnéhoz 71 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Bp., 1916. szept. 3. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 72 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Bp., 1917. jan. 17. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 73 A központi hatalmak Bukarest elfoglalását követően 1916. dec. 12-én közös jegyzékben tettek javaslatot béketárgyalásokra, amely konkrét feltételeket nem tartalmazott, de kilátásba helyezte azok megfogalmazását a tárgyalásokra. A jegyzék közzétételének propaganda- és egyéb céljairól, valamint az antant álláspontjáról 1. többek között Galántai J. \ Magyarország az i. m. 248-250.; Ormos Mária - Majoros Istvárv. Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Bp. 2003. 238-239.