Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1271 Eszter Mezőberénybe utaztak.55 Eszter bejárogatott az itteni kórházba, ahol gyógyítottak sebesülteket. És bár — húgaitól eltérően — túl nagy aktivitást a sebesültápolás terén nem fejtett ki, a későbbiekben a Sárközhöz közeli Szatmárnémetiben létrehozott barakk-kórháztelepen is tett látogatásokat. Az arisztokrata családokban a dualizmus idején bevett szokásként működött, hogy tavasztól őszig a vidéki élet szépségeit élvezték, a tél beköszöntével pedig városban, a Vécseyek leginkább Budapesten időztek. A háború első évében Dessewffy grófnő egészségi állapota ellenére még tartotta magát az eddigi gyakorlathoz. 1915 májusában Sárközre történő utazása azonban nagyon megviselte a kényelemhez szokott mágnásasszonyt. „A vasútközlekedés igen rossz, vagyis polgári személyek számára majdnem lehetetlen, csak 3-ad osztályú kocsik járnak, azok is nagy késés mellett és a nagy tömeg minden kocsiba behatol. Én már nagyon szeretnék Sárközre utazni. De biztatnak, hogy pár nap múlva már rendes vasúti közlekedés lesz”56 - írta optimistán még az utazás előtt. Reménye nem vált valóra. „A vasúton való utazás fáradtságos volt, főleg mivel a kocsikban össze volt az ember zsúfolva és nem volt semmi nyugalom.”57 „...sok fogoly sebesült is utazott és az ember csak lassan tud utazni, 3 óra helyett 12 óráig”58 - tájékoztatta fiait a körülményekről. Debrecenben megszálltak, ahonnan másnap reggel hat órakor indulva este hatra értek Szatmárnémetibe. A hadiállapot beállta nagy hatást gyakorolt az emberek életkörülményeire. Rosszul járt a posta, alig lehetett sürgönyözni, nem működött a vidéki telefonforgalom, átalakult a vonatközlekedés, megerősítették a csendőrséget. A postai forgalom bonyolítása hektikus volt a különböző időszakokban, de a vasúti közlekedésre Eszter már 1915 nyarán is panaszkodott, és kérte Vécsey Miklós közbenjárását a kereskedelemügyi miniszternél, hogy indítsanak Budapest felé naponta legalább egy személyvonatot. A tábori posták számára hétfőn, kedden és szerdán vettek fel csomagokat, de 1916 áprilisában például élelmiszert tilos volt küldeni. Leveleket és levelezőlapokat naponta lehetett feladni, de bizonytalan célba éréssel. A másodszülött Vécsey baronesse-t, a Ferenc József osztrák császár és magyar király 1868-ban született lányát, Mária Valéria főhercegnőt több mint egy évtizedig udvarhölgyként szolgáló Máriát (1864-1928) a világháború kitörése a budapesti Sacré-Coeur (Szent Szív Társaság) zárdában érte.59 Családjának uralkodóhűségével és politikai nézeteivel, az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikai kurzusával azonosulva ő is szükséges és elkerülhetetlen rosszként fogta fel ezt a háborút, „amelynek előkészületeiben Ludwig bácsi60 is évtizedeken 55 Mezőberényben Fejérváry Celestine kúriájában tartózkodtak. Ez az ingatlan eredetileg Dessewffy Blanka örökségét képezte. 1896-ban adta el az Amerikából hazaérkező rokonnak, aki Vécsey Magdára hagyja majd. 56 ANDJC 452 Nr. inv. 166/1. Blanka Vécsey Corespondentá 1897-1918 (a továbbiakban: Nr. inv. 166/1.) Bp., 1915. máj. 17. Dessewffy Blanka Vécsey József Aurélhoz 57 ANDJC 452 Nr. inv. 166/1. Sárköz, 1915. jún. 13. Dessewffy Blanka Vécsey József Aurélhoz 58 ANDJC 452 Nr. inv. 166/1. Sárköz, 1915. jún. 14. Dessewffy Blanka Vécsey Lászlóhoz 59 A mélyen vallásos, melankóliára hajlamos Vécsey Mária 1904-ben lett apáca. 60 Ludwig zu Windischgraetz (1830-1904) az 1848-49-es szabadságharc idején Magyarország ellen vonuló Alfred zu Windischgraetz fia, Dessewffy Blanka testvérének, Dessewffy Valériának
