Századok – 2015

2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa

6 UNGVÁRY KRISZTIÁN akkor, amikor a deportálások leállítása mellett szólaltak fel.22 Végül Sztójay mi­niszterelnök maga is erre hivatkozott Veesenmayemek, amikor 1944. július 6-án azzal indokolta a deportálások leállítását, hogy Romániában nincsenek különle­ges rendszabályok zsidók ellen, Szlovákiában pedig zsidók ezrei háborítatlanul élhetnek.23 Az érintettek tehát világosan meg tudták fogalmazni, hogy Magyar­­ország 1944 nyarán minden elvárást túlteljesített! Az talán nem szorul különösebb bizonyításra, hogy Endre László és Baky László valamint Sztójay Döme milyen megoldást támogatott leginkább: mint ahogyan már említettük, mindhármukról tudható, hogy intranzigens antisze­miták voltak és szívükhöz az állt közel, hogy az összes zsidót deportálják Ma­gyarországról. Ebből az érintettek ráadásul nem is csináltak titkot, Endre pél­dául nyíltan megmondta ezt az Esti Újság 1944. március 31-i számában közölt interjújában is.24 Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy a megszállókkal Magyaror­szágra érkező különleges német egységek, elsősorban a német biztonsági rend­őrség illetve a Gestapo vezetői szívük szerint minden zsidót deportáltak volna Magyarországról. Ok azonban ezt a munkát sem létszámukból, sem politikai feladatukból adódóan nem végezhették el. Ideküldésük illetve felkészítésük al­kalmával fel sem merült, hogy nekik kellene a magyar zsidókat elkülöníteniük és deportálniuk. Majdnem minden, amire később sor került, a magyar szervek­kel történő szoros kooperáció eredménye volt. 2. Mit tudhatott Horthy Miklós? A deportálások kapcsán kulcsfontosságú az a kérdés, hogy mit is tudha­tott Horthy arról a sorsról, amit a német vezetés a magyar zsidóknak szánt.25 Horthy informáltságára csak következtetni lehet, mivel nincsen olyan doku­mentum, amelyben a Kormányzó szó szerint elismeri azt, hogy tudomása volt arról, hogy a németek felsőbb parancs alapján koncentrációs táborokban ipari módszerekkel embereket semmisítenek meg. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ilyen dokumentum Hitler kapcsán sem létezik: az ő esetében is csak kö­vetkeztetésekkel állíthatjuk, hogy tudott a holokausztról, illetve hogy elrendel­te azt. Komolyan vehető történész nem vonja kétségbe, hogy Hitler tudott a holokausztról, ezzel szemben azonban Horthy kapcsán, akinek felelőssége ter­mészetesen teljesen más, még ma is sokan azt hiszik, hogy csak 1944 nyarán jött rá arra, hogy a deportálások célja nem a családi nyári munka. 22 Lásd R. Braham: A népirtás, i. m. II. kötet, 832-833. 23 Ránki György-Pamlényi Ervin-Tilkovszky Loránt-Juhász Gyula (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Bp. 1968. (továbbiakban Wilhelmstrtasse). 691. sz. irat, Veesenmayer birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminisz­ternek, 1944. július 6., 873-874. 24 Idézik: Kádár Gábor-Vági Zoltárv. i. m. 108. 25 A kérdés örvendetesen gyarapodó irodalmára lásd elsősorban Gellert A.-Turbucz D.: Egy el­maradt felelősségre vonás i. m., valamint 1919-1944-re vonatkozóan Turbucz D.\ Horthy Miklós an­tiszemitizmusa i. m.

Next

/
Thumbnails
Contents