Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: "És most mutasd, hogy vidám vagy!" A magyar milleniumi ünnepségek karikatúrákon
A MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK KARIKATÚRÁKON 1253 ték humorossá a nem magyar lapokban: az egyik kép szerint magyar betyárok ostorral fogják össze a vendégeket, így a pénztárban dolgozók unatkoznak, mert nincs munkájuk, illetve egy „utasokkal teli” üres vonat tart Budapest felé a kiállításra.25 A Figaro rajzolója szerint pedig a látogatók nélküli Os-Budavárát nézi bosszúsan a magyar alak, azon szomorkodva, hogy a kiállítások iránt nincsen érdeklődő vendég.26 Más aspektusból, de mégsem csupán a nem magyar lapok utaltak az ünnepi eseménysor Janus-arcúságára: a Borsszem Jankó egyrészt magasztalta a rendezvényeket az ezeréves évforduló alkalmából, másrészt kritikával illette azok drágaságát a társadalom több rétege számára.27 Az Üstökös is közzétett egy képet az „Elkésett útonálló” címmel, mely szerint a kiállításról távozó embert már nem lehet kirabolni, minden pénzét el kellett költenie Budapesten. A háttérben nemcsak Os-Budavárát pillanthatjuk meg, hanem szállodásokat, vendéglősöket is, sugallva, hogy nem csupán a kiállítás drága a fővárosban a millenniumi rendezvények idején.28 Érdekességként megemlíthetjük, hogy csak a magyar lapokban felbukkantak különböző kitalált automaták is a millenniumi kiállítás kapcsán. A Borsszem Jankóban házasságkötő automatát, Az Üstökösben újságíró és bort kimérő berendezéseket láthatunk.29 A gépeket a millenniumi kiállításon szemügyre vehető sokféle masina ihlethette, melyeket különböző pavilonokban — például: malomipar, cukoripar, távírda — pillanthattak meg a látogatók, a kiállításon nagy számban tekinthették meg a legújabb találmányokat a régebbi felfedezésekkel együtt.30 A millennium és a nem magyar nemzetiségi csoportok A magyarokról alkotott önkép a magyar élclapokban nyilvánvalóan pozitív, a 19. század végére a nem magyar nemzetiségi csoportokról élő sztereotípiák pedig egyoldalúan negatívak. A millennium évében megjelent versek is ellenséges hangnemben születtek, a nem magyar nemzetiségi csoportok „új hódítók”-ként tűntek fel politikai és területi jellegű követeléseik folytán. Karikatúrákon a nem magyar nemzetiségi csoportok közül a szlovákok a pánszlávizmust éltető békaként, a szerbek sertésként kaptak teret.31 A szerbek, szlovákok és 25 HL 1896. június 5., 1896. május 29. 26 F 1896. június 27. A millenniumi kiállítás időszakában minden második nap megjelent a Pesti Hírlapban egy-egy közlemény a napijegyet vett látogatók számáról, illetve a vonattal Budapestre utazók létszámáról. A kiállításra 2.928.946 fő vett napijegyet (ez nem foglalja magában a bérletet váltókat, a szabad- és szolgálati jeggyel rendelkezőket), a vasutak összes forgalma pedig 6.499.687 fő volt (Pesti Hírlap 1896. november 4., 1896. november 5.), így — ha hihetünk a kortárs statisztikáknak — megállapíthatjuk, hogy a rendezvénysorozat sokak érdeklődését keltette fel. 27 BJ 1896. május 17. 28 Ü 1896. május 17. 29 BJ 1896. május 10., Ü 1896. június 7., Ü 1896. május 24. 30 A millenniumról és az ott kiállított gépekről 1.: Magyarország közgazdasági és művelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 7. köt. (Ipar, kereskedés, közlekedés). Szerk. Matlekovits Sándor. Bp. 1898. 31 BJ 1896. július 26., BJ 1896. augusztus 2. A szerbek sertésként való megjelenítése a 19. század végén összefügg egyrészt a kereskedelmi válságokkal és az agrárvámok miatt újra meg újra meg
