Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
JÁN ANDRÁSCSIK SZLOVÁK KATOLIKUS PAP ÉLETE 1229 A mű vitathatatlanul agitatív jellegű, szerzője a felvilágosodás legfontosabb eszközével, a meggyőzéssel küzd igazáért, miközben ideologikusán negatív képet fest a helybeli zsidó kocsmárosról és feleségéről: nem dolgoznak, becsapják az embereket. A darab teológiai szempontból is problémás, hiszen a pálinka a Sátán megtestesüléseként, mint szubsztanciális rossz jelenik meg a műben, mint minden bajnak forrása. A zsidóság negatív ábrázolása a szlovák történeti irodalomban is felmerült. Antiszemita volt-e a szerző? Ondrej R. Halaga 1948-ban megjelent híres tanulmányában az Andráscsik antiszemitizmusára utalást határozottan elutasította. Azon a véleményen volt, hogy Andráscsik a paraziták és nem a zsidók ellen lépett fel művében, továbbá hangoztatta: „megsértenénk a Senk szerzőjét, a toleráns Andráscsikot, ha mai szerző szemével néznénk e művet”.102 Ezt a véleményt vette át később Emil Korba is, hangoztatva, hogy Andráscsik a dolgozó emberek kizsákmányolását gazemberségnek tartotta.103 Mivel az 1840-es években az antiszemita megnyilvánulásokat főként a városi polgárjog megadásával hozták összefüggésbe, további vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a pálinkaellenes mozgalom és az 1848-as antiszemita mozgalmak esetleges összefüggéseit feltárhassuk.104 A mű fogadtatása egyértelműen pozitív volt a szlovák értelmiség körében. Emil Korba rámutatott, hogy Samo Chalupka és Michal Miloslav Hodža evangélikus lelkész, vagy Stefan Závodník katolikus pap és más szlovák értelmiségiek is hasonló tartalmú munkákat jelentettek meg.105 Imrich Sedlák több idézettel is bizonyította, hogy a szlovák értelmiség, beleértve a stúristákat is, elismeréssel fogadta Andráscsik színművét. A Slovenskje národhje novini 1845-ben így méltatta a bártfai plébános művét „Ez kitűnő írás, tanító és mégis kedvesen szórakoztató. Igazi színdarab, amit szlovákjaink a Tátra-alján a zsidó kocsmák színházában sajnos minden pillanatban bemutatnak. Ez az írás sárosi nyelvjárásban jelent meg, népünk nagyon tisztelt és jeles barátjától. Csak vedd kézbe szlovák földi és meglátod, nem teszed le, míg el nem olvasod.”106 Jozef Miloslav Húrban is többször méltatta a Senk jelentőségét. 1851-ben például így fogalmazott: „Örülnünk kell, hogy a szlovákok kezdenek vágyódni valami szlovák után és teljes bőségben kell azt adnunk nekik, ami után egy sárosi is sárosi nyelven vágyakozik. A Senk például, bár sárosi nyelvjárásban íródott, annyi jót tett, hogy a legfennköltebb cseh nyelven írt munka sem aratott annyi dicsőséget, mint amivel Andráscsik úr dicsekedhet.”107 102 Ondrej R. Halaga-. „Andraščikov „Senk palenceny” z g. 1845. [Andráscsik „Pálinkás söntés”-e 1845-ből.] . Svojina 1948/2. 86. Vő.: ilonas.net/valal/pdf/Halagal948_Andrascikov_Senk.pdf (Letöltés 2014. július 21. 13.47.) 103 Korba, E.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 24-25. 104 Komoróczy G.\ A zsidók története i. m. 1041-1044. Egy összefüggést a szlovák irodalom is említ Andrej Mráz irodalomtörténete után (Dejiny slovenskej literatúry.), aki Andráscsik színművének hatásáról, Samo Bohdan Hrobon cikke alapján (Kvéty 1849/7. sz.), a következőket írja: „Kitűnően hat a népre, egy faluban, Zemplén megyében rögtön a mű felolvasása után a nép rátámadt a kocsmára és széttörte a pálinkás hordókat.” Mráz munkáját idézte: Sedlák, I.: Ján Andraščik i. m. 20; Sedlák, L: V letokruhoch národa i. m. 181. Utóbbi mű alapján: Sedlák, R: Hnutie Spolkov striezlivosti i. m. 67-68; Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 26. 105 Korba, E.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 20. 106 Idézi: Sedlák, /.: V letokruhoch národa. i. m. 181. Sedlák, /.: Ján Andraščik i. m. 17. 107 Sedlák, /.: V letokruhoch národa. i. m. 181.
