Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1218 ZAKAR PÉTER földe... A bártfai híres fördő félórányira fekszik a várostól, északra, egy a Vörös-hegy ágaitól összeszorított völgyben.”43 Andráscsik Bártfára érkezése után azonnal kirobbant a háború a várossal a plébánia épületének felújítása kapcsán. Az új plébános már 1832. június 19-én jelentette a püspökségnek, hogy a plébánia épülete és tetőszerkezete alkalmatlan az ott tartózkodásra és teljesen romos állapotban van.44 A városi tanács erre ígéretet tett, hogy lehetőség szerint a következő évben elkezdik a javítási munkálatokat.45 Ezt az újonnan kinevezett plébános szeptember 13-án sürgette a magisztrátusnál. Tíz nappal később püspökénél is sürgette a rozoga plébánia épületének kijavítását, azzal érvelve, hogy már az 1817-ben elhunyt Korbics Tamás plébános is ezt tette. A város azonban szerette volna elcserélni a plébánia épületét és minden baj forrásának azt látta, hogy Andráscsik erre nem volt hajlandó. Pedig a csereépület — a város érvelése szerint — alkalmas lett volna lakásnak a plébános és a káplán számára: 12 szobából, 7 pincéből és két konyhából állt.46 Drobniak 2003-ban megjelent könyvében Zsebráczky Géza munkájára támaszkodva tökéletesen összefoglalta a küzdelem hátterét. Eszerint Andráscsik plébános követelte a plébánia épületének kijavítását, Szepesházy Gáspár bíró pedig machiavellista módon arra törekedett, hogy azt kicserélje az ú. n. Hlavacsuvka-házzal. A konfliktusba bevonta a városi tanácsot is, amelynek despotikusán parancsolt. Ez 1832-től 1838-ig tartott, amikor Petróczy Ferenc polgármester intézkedésére hozzáláttak a plébánia romos épületének lebontásához és átalakításához, és 1842-ben a bíró akadékoskodása ellenére befejezték azt. 1833-tól 1842-ig Andráscsik bérelt házban lakott káplánjaival együtt. A küzdelem sok pénzét felemésztette. Fizetnie kellett a polgárjog megszerzéséért és azért, hogy a különböző hivatalokban ellensúlyozza a bíró befolyását.47 Szepesházy nem fogyott ki az ötletekből, hogy Andráscsikot eltávolítsa Bártfáról. 1834. december 6-án kelt feljelentésében azt írta Palugyay Imre kassai püspöknek, hogy a bártfai plébános csak jövedelmére van tekintettel és nem él harmóniában a várossal. Ezért a bíró és a tanács kérte, helyezzék át egy másik plébániára, és nevezzen ki olyan valakit Bártfára, aki valóban jót tesz a kereszténységnek és nem csupán kongruájával törődik.48 Fél évvel később Andráscsikot a kegyúri jogok megsértésével vádolták.49 1836. december 13-án Adam Grünwald két melléklettel ellátott levélben tett panaszt Andráscsik ellen, amit a bíró és a tanács nagy örömmel terjesztett 43 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I. Pest 1851. 96-97. 44 AACass KB Parochialia Acta Parochiae Bartfensis 1832:931. 45 AACass KB Parochialia Acta Parochiae Bartfensis 1832:975. 46 AACass KB Parochialia Acta Parochiae Bartfensis 1832:1308. 47 Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 19-20. Zsebráczky Géza: Historia Domus Bartfaensis (gépirat). Archív Rimskokatolíckeho farského úradu (ARFKU) Bardejov. 24II-IV Ez a gépirat egy kompiláció, amelybe Zsebráczky több korabeli forrást (így a historia domus-t is) beépített, de bőven idéz később nyomtatásban megjelent munkákat is pl. Márki Sándornak a szabadságharcról szóló művét. 48 AACass KB Parochialia Acta Parochiae Bartfensis 1835:248. 49 AACass KB Parochialia Acta Parochiae Bartfensis 1835:1487.
