Századok – 2015

2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete

1214

ZAKAR PÉTER

nyok elszigetelték ezt a területet a szlovák nemzeti mozgalom központjától. Az újságíró és politikus Milan Hodža a későbbiekben úgy látta, hogy a szlovákoknak is van „elnyomott öccsük”, Macedóniájuk, „ahol szlovák testvérünk mindenféle védelem, tanács, hűséges intelligencia nélkül él, a szolgabírók és az ostoba szavak kénye-kedvének kitéve”.19 A magasabb állású szlovák családok a

19. században beépülhettek abba az úri világba, amely a közéletet meghatározta. Az úri közönség sajátos keveréknyelvet használt, amire a későbbiekben Andráscsiknál is találunk majd példát. Az északkeleti vármegyék nyelve és identitása erősen eltért a nyugatiaktól. Az itteni lakosság „Slovjak”-nak nevezte magát, a katolikusok is általánosan használták a biblikus cseh nyelvet, és határozottan ellenezték Stúr nyelvi reformját. A Felföld keleti megyéinek szlovák értelmiségijei közölték Ján Kollárral, ha nem maradhat az ószlovák irodalmi nyelv, akkor inkább sárosi nyelvjárásban adják ki könyveiket. 1844-ben Andráscsik is sárosi nyelvjárásban írta meg híres művét, a Senk palenčeni-1.20

Emil Korba munkájában teljesen kihagyta Andráscsik tanuló éveit, csak annyit említett, hogy 1822-ig folytatta tanulmányait.21 Imrich Sedlák pesti szemináriumi tanulmányairól is közölt adatokat és doktori oklevelének szövegét is.22 Drobniak Andráscsik 1832-ben írt önéletrajzi táblázata alapján feltárta a tanuló éveket és pályakezdést. Tehetséges gyermek lévén, szülei taníttatták: elemi iskoláit Lipócon, a gimnázium alsóbb osztályait Kisszebenben, a filozófiai osztályokat pedig az 1815/16-os és az 1816/17-es tanévben Kassán végezte.23 A

2. évfolyamon készült jellemzése szerint (ahol tévesen augusztus 11-e szerepel születési dátumaként) elég erős testalkatú, szlovák nyelven (slavicae) és latinul is beszél, továbbá közepesen németül is tud, eminens osztályzatokat kapott, valamint jó erkölcsű. Szónoklatait alapvetően jónak tartották, de több érzelmet és energiát szerettek volna hallani megformálásukban. Ugyanakkor iskolaszolgaként is alkalmazták.24

Tekintettel tehetségére, Szabó András püspök a pesti generális szemináriumba küldte. A teológiai karon négy évig tanult, az 1817/18-as tanévtől az 1820/21-es tanévig. A legjobb hallgatók közé tartozott, amit az is bizonyít, hogy az Újszövetségi Tanszéken harmad- és negyedéves korában gyakornok lett és francia nyelvet tanított. A szemináriumban prefektus-helyettes volt, rendszeresen olvasta az egészségüggyel foglalkozó irodalmat, és maga is aktív betegápoló volt. Negyedik évfolyam elvégzése után, 1821. szeptember 5-én a te-19 Abrahám Barna

: A szlovákság történelmi törésvonalai: konfesszionalizmus és regionalizmus. In: Hungaro-szlovakológia. Szerk. Illés Pál Attila. Bp. 2007. 186-187.

20 Abrahám B.: A szlovákság történelmi törésvonalai i. m. 187-188.

21 Korba, E

ThDr. Ján Andraščik i. m. 10.

22 Sedlák, I

Ján Andraščik i. m. 8. Sedlák Andrásfalvy Károlytól kapta meg az oklevelet betekintésre, akinek a hagyatéka időközben bekerült a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárának (OL) anyagába. Az oklevél ma elolvasható: MNL OL R 336 Andrásfalvy Károly gyűjtemény. 3. tétel jegyzéketlen iratok. No. 2.

23 Drobniak, G.: ThDr. Ján Andraščik i. m. 12-13.

24 AACass KB Seminarialia. Informatio de Alumnis Seminarii Cassoviensis Pro Primo Semestri Scholatici 1816/17.