Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Adalékok a felföldi mértékletességi egyesületek történetéhez. Ján Andráscsik szlovák katolikus pap élete
1212 ZAKAR PETER a magyar sovinizmus fellegvára volt, és hogy Andráscsiknak egyházi elöljáróival kapcsolatos összetűzései miatt kellett távoznia Bártfára.4 Gabriel Drobniak is több írást szentelt Andráscsiknak. Mivel nemcsak a Kassai Érsekség Levéltárának anyagait, hanem a bártfai gyűjtemények, valamint a Matica slovenská gyűjteményét is felhasználta, több korábbi tévedést is korrigálni tudott. Már 1994-ben tisztázta Andráscsik Bártfára kerülésének körülményeit és az ellene Tarnowban folytatott hadbírósági eljárás részleteit is.5 2003-ban megjelent életrajza mindmáig Andráscsik életének legszínvonalasabb feldolgozása.6 Ma már helytörténeti munkákban is olvashatunk róla: például egy Kassa történetét feldolgozó, 2014-ben megjelent kötetben.7 A szlovák katolikus lexikonban és a kassai egyházmegye nemrég megjelent történeti sematizmusában Cyril Hišem foglalta össze Andráscsik életét. Tanulmányai mellett említést tett nevelői munkásságáról és tanári tevékenységéről. Részletesen elemezte a Senk palenčeni jelentőségét és megemlítette, hogy Andráscsikot, mint a városi képviselőtestület tagját a magyar forradalom iránti rokonszenwel gyanúsították. Bemutatta kapcsolatrendszerét is, azt sem hallgatva el, hogy Húnyor Mihály homonnai plébános támogatását is megnyerte a mértékletességi egyletek számára.8 Andráscsik szlovákiai megítélése nem volt mindig ilyen pozitív. Bartolomej Krpelec Bártfáról szóló, 1935-ben megjelent könyve meg sem említi, pedig egyik fejezete éppen azokról szól, akik Bártfán, illetve Zborón kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovák nép felemelkedése érdekében.9 Boris Bálent 1944-ben megjelent munkájában {Prvy pokus o spisovnú slovenčinu [Az irodalmi szlovák nyelv első kísérlete]) egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Šenk palenčeni 1880-as és 1890-es években Budapesten megjelent kiadásai a magyarosítást szolgálták.10 Ezt az állítást a modern szlovák szakirodalom határozottan visszautasította ugyan, de a „magyar veszély” elhárítása érdekében alig foglalkoztak Andráscsik nevelői tevékenységével, ami magyar közegben 4 Imrich Sedlák: V letokruhoch národa. Kultúrno-národny, literárny a integracny pohyb bernolákovcov a Stúrovcov na vychodnom Slovensku. [Nemzeti sorsfordulók. A Bernolák- és a Stúr-mozgalom tagjainak kulturális-nemzeti-irodalmi és integrációs tevékenysége Kelet-Szlovákiában.] Martin 1997. 178. 5 Gabriel Drobniak: Takého farára sme mali! (K 140. vyroöiu smrti Jána Andraščika). [Ilyen plébánosunk volt! (Ján Andráscsik halálának 140. évfordulójára)]. Verbum 5/1. (1994) 37-42. 6 Gabriel Drobniak: ThDr. Ján Andraščik knaz, učite! a budite! íudu. [Ján Andráscsik a pap, a tanár és a nép ébresztője], Kapusany 2003. 9-48. 7 Stefan Éliás - Milena Ostrolucká : Dejiny Košić v dátach. 3. diel / B. Novovek 1711 - 1849. [Kassa története adatokban. 3. kötet / B. Újkor 1711 - 1849.] Košiće 2014. 379. 8 Lexikon katolíckych knazskych osobnosti Slovenska [Szlovákia katolikus papi személyiségeinek lexikona]. Főszerk. Július Pašteka. Bratislava 2000. 16-17. (A szócikk Cyril Hišem munkája.) A két könyv között a szerző pontosította adatait, többek között helyesen módosította azt a megállapítását, hogy Andráscsik nem 1822-től, hanem 1821-től kezdve volt nevelő. Szintén először használja Andráscsik vezetéknevét úgy, ahogy az érintett is használta. Cyril Hišem: Košickč presbytérium (1804 - 2006) [A Kassai egyházmegye papjai (1804 - 2006.]. (Dejiny kosického arcibiskupstva VT. [A kassai érsekség története VI.]) Prešov 2006. 17-18. 9 Bartolomej Krpelec: Bardejov a jeho okolie dávno a dnes. [Bártfa és környéke régen és ma.]. Bardejov 1935. 91-106. 10 Korba, E: ThDr. Ján Andraščik i.m. 20.
