Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1187 fabrikák és azoknak kedvezéseiről tárgyalásánál e) pont alatt csupán annyi lett megerősítve, hogy e tervezetben „a zsidókra tett javallat a maga állapotában maradván.”225 Az 1832. november 8-án gróf Vay Abrahám királyi kamarás és főispáni helytartó elnöklete alatt Beregszászon tartott Bereg megyei közgyűlésen, az 1527. jegyzőkönyvi pont alatt tárgyalás alá vett megyei észrevételeknek a közpolitikái albizottság munkálatit érintő fejezete 36. észrevételként olvastatott A Magyar Országon és a hozzá kapcsolt Tartományokba a Sidók állapottyára nézve bé hozandó Törvény Javallatt úgy lészen módosítandó cím alatt, hogy a 2. §-hoz azt kívánták tenni: „...hogy az olyan Törvényhatóságok, melyekbe Sidók eddig se laktak, és a melyek eddig sem engedték meg a Zsidóknak közöttök való lakását, azokat bé fogadni ne köteleztessenek.” A 4. §-ra nézve „...azon módosítás lészen szükséges, hogy a Zsidók mátriculaji magyar nyelven vitessenek.” A 9. §. után pedig „...világosan bé iktatni szükséges, hogy amennyibe sem a jelenkor elmederüléseinek meg fogásaival sem a Keresztény Vallás Erkölcsi Tudományával, mely a név és nemzetiség között való külömbséget a Lelkiekben felálhatónak nem tartya egyátalyába öszve nem férhető lévén a Zsidók által eddig fizetett Türedelmi adónak képzete az alól jövendőre ezen Feleket átalyában felmentessen.” A 11. és 12. §-ok rendelései pedig „...csak azon Városokra terjesztessenek ki, melyekbe Zsidók már eddig is laktak, vagy őket ezentúl önként bé venni akarnák.”226 A megyei közgyűlés 1532. jegyzőkönyvi pontja alatt tárgyalt úrbéri munkálatok 35. cikkelyével kapcsolatosan tett 4. észrevételeként olvashatjuk, hogy a „Czikkelybe foglalt ’s a következés által bé igazolt sikeres Rendelés fel nem forgattatik é? mert valyon lehetne é mesterségesebb módot feltalálni arra, hogy a Jobbágyi Telket mennél hamaráb és nagyobb számmal üressen maradjanak, minthogy az Jobbágyoknak az Tulajdonosság Jussa mégpedig a szabad adás vevés által akként megadasson; valyon nem több tsak 10, legfejjebb 20. Esztendőknek lefojta után nem a tehetősebb adózók, Sidók, és Örmények váltyák é magokhoz kikeresett mesterséges módok által is — az illyen - Nemesi Jussoknak valóságos sérelmével eladott Telkeket?”227 Torontál vármegye szintén eleget tett tisztes kötelezettségének 1832. július 16-án és az azt követő napokon a Gád helységben tartott üléseken, mely még az 1831. május 16-án tartott közgyűlésből lett kirendelve abból a célból, hogy 225 Az Országos Rendszeres Munkáknak megfontolására Tekintetes Pest Vármegye Rendei által kiküldetett Deputátiónak Véleménye a Kereskedésbeli {Commerciale} Tárgyban, a Tekintetes Nemes Vármegyének erre tett Észrevételeivel, és Határozásaival együtt. Nyomtat. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi I. Könyvnyomtató-Intézetében, Pesten 1832. 10. 226 Fő Méltóságú Országos Kiküldöttség Munkájának a Publico Politicumokat illető része az ezt megvizsgált Megye beli Kiküldöttség Észrevételeivel edgyütt, melyeknek öszvehasonlítása után a következendő Határozások tétettek. [Bereg vármegye] 1832. MNL OL, A 96, 9. dob. I./4—5. A-Cs. 10118. 227 Az Országos Kiküldötségnek az 1790-k Esztendei 67-dik és az 1827-k Esztendei 20-k Törvény Czikkely értelmében a Kegyes Urbáriumnak Elrendelésében kidolgozott Véleményes Előadására tett Észrevételei T. Beregh Vármegye Kiküldötségének. 1832.. (A jegyző a jegyzése címének megadásakor az adatokat kissé pontatlanul adta meg. A címben az 1791. év, ill. az 1827. évi 8. cikkely értendő) MNL OL, i. h. 10128.
