Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYAKORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1173 tétessen vissza, az 1818-ik esztendőbeli Szent András hava 14-ikén 3785. szám alatt e tárgyban tett felírás tudomás és követés végett Diaetális Követ Uraknak ki fogván adattatni.”172 Gömör vármegye követe felszólalásában mondja: amennyire Hont vármegye a zsidókat kívánj a,... nehogy ebbül jövendőre is arra indítóok származhasson, hogy a zsidóknak mindenütt szabadság adattasék, megyéjében még zsidó nem lévén...”, a jegyzőkönyvbe tétetni kívánta, hogy azok bejövetelének ellentmond.173 Április 9-én a 210. ülésen Bory Miklós ítélőmester által olvasott G) alatti sérelmek és kívánalmak 7. pontjával kapcsolatosan Szeged városának már nem volt észrevétele.174 Április 10-én a 211. ülésen Bory Miklós ítélőmester olvasni kezdte a G) alatt egybeszedett városi gravameneket és posztulátumokat, melyek 10. pontjaként Debrecen város sérelme hozatott fel: „...minden esztendőben, valamikor előfordul a dohányvásárlás ideje...a zsidók mindég ott vágynak a városon, és a dohányt vásárolják; azért hathatósabb eszközt kíván rendeltetni, hogy éppen be ne jöhessenek, s ott ne ülhessenek tetszések szerint a dohányvásárlás színe alatt.”175 1827. április 24-én a 215. ülés írásainál (a később beadott egyes törvényhatóságok sérelmei és kívánságainak utólagosan lett szerkesztésénél) 73. pont alatt Pozsony városa kéri, hogy a káros zsidó házaló kereskedelmet tiltsák be, és határozzák meg a zsidó családok számának legfelső határát.176 1827. május 4-én a 221. ülésen az ország kívánalmainak és sérelmeinek a további sora is tárgyalás alá vétetett, melyek már tanácskozás alatt voltak, s ekkor megfogalmazódik a válasz Zemplén vármegye hét pontból álló kérésére is: a kérdés súlya miatt az országgyűlés elé megy, addig pedig ellenőröket rendelnek ki, hogy a bor előállítását és az egyéb folyamatokat felügyeljék.177 Az 1830. évi országgyűlés rövid lefolyására való tekintettel, illetve arra, hogy összehívásával összefüggésben elsősorban más egyéb fontos teendőkkel voltak elfoglalva és megbízva a vármegyei követek, csupán az V osztály sérelmeinek egy-egy pontjából, néhány követi utasításból, illetve két kerületi ülésből informálódhatunk a zsidókra vonatkozóan. Szabolcs vármegye követi utasításának 9. pontja a katonáskodással összefüggésben említtetik: „Amennyiben tapasztaltatna, hogy a zsidóság az e móddal állitani szokott katonaságból, magát nagyobbára pénzen szokta megváltani, de a verbunkon sem szoktak 172 Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken. Követutasítások és követi végjelentések. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 21., Miskolc 1987. 26. 173 Diarium Comitiorum 1825-27. V 216. 174 Diaruim Comitiorum 1825-27. V 311. vö. Acta Comitiorum 1825-27. II. 530. Sub G vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... 1826. 142-143. 175 Diarium Comitiorum 1825-27. V 313. vö. Acta Comitiorum 1825-27. II. 531. Sub G vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... 1826. 143. (Ezen irományok tárgyai is, mint ahogyan az általánosságban történt, részben további munkálatokra lettek rendelve vagy éppen visszaküldték az azt előkészítő bizottságnak további átdolgozásra, részben jogi útra lettek terelve, melyet a törvényhatóságoknak maguknak kellett rendezniük. Az összeszedett és megszerkesztett sérelmek és kívánalmak egy nagy részének sorsa a „proponenda non censebantur” lett, vagyis hogy előterjesztésre nem találtattak alkalmasnak, így azokat az országgyűlés nem is tárgyalta.) 176 Acta Comitiorum 1825-27. III. CCXCIII. sz. 1176. vö. Conspectus Gravaminum et Postulatorum... 1828.11. 177 Acta Comitiorum 1825-27. III. CCCXVII. sz. 1261.