Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
1132 CZOCH GÁBOR fontos városi hivatalt kapott (a már említett, polgárnőkből tanácsossá váló Török Sámuel mellett Sihulszky Frigyes városi főorvos, Hreblay Antal főmérnök lett). Az új képviselőtestület 85 tagja közül ugyanakkor csak 15 fő, míg a 40 megválasztott tisztviselő közül mindössze 3 volt olyan, aki a forrásaink szerint nem rendelkezett a város polgárjogával. E tekintetben tehát megállapíthatjuk, hogy az 1848-as tisztújítás eredményeként a város vezetésébe kerülők ugyanúgy a rendi polgárjogú lakosságból kerültek ki, mint a korábbi városi vezetés. Ennek az adatnak az értékeléséhez azonban két dolgot kell figyelembe vennünk. Kassán, mint jeleztük, a választói képességgel bírók listáját nem sikerült megtalálni. A Képes Újság tudósítója szerint a számuk 760 körül mozoghatott. Minden bizonnyal azonban ennél valamivel többen lehettek, tekintettel arra, hogy a törvény minden városi polgárjoggal rendelkező személynek biztosította a választójogot. Kassán pedig egy 1847-es összeírás szerint 788 fő rendelkezett rendi polgárjoggal, míg a Hetilap című folyóiratban közölt tudósítás szerint „a kassai polgárok száma 1848-dik év kezdetével 804-re ment.”23 Ezekből az adatokból mindenesetre joggal következtethetünk arra, hogy Kassán a foglalkozásuk, vagyoni képességük alapján a törvény szerint választásra jogosultak és a rendi polgárjoggal rendelkezők köre nagyrészt egybeesett, ezért a tisztújítástól e tekintetben nem is lehetett azt várni, hogy nagyobb mértékben kerüljenek a városi hivatalokba, a képviselő testületbe nem polgárjogú lakosok. Ugyanakkor a kassai polgárság társadalmi összetételére vonatkozó kutatásaim alapján azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1840-es években ez a polgárság már korántsem volt azonos a céhes iparos világgal. A 18. század végéhez képest a forradalom előtti évekre az újonnan polgárrá válók körében határozottan visszaesett a kézművesek aránya, miközben a kereskedőké, a szellemi foglalkozásúaké jelentősen megnőtt, vagyis a rendi polgárság jogi kategóriája a korábbihoz képest jóval heterogénebb csoportot foglalt magába.24 A tisztújítás mérlegének megvonásánál azonban a személyi vonatkozásokon, a városi vezetés társadalmi összetételének kérdésén túl a választáshoz kapcsolódó közigazgatási szerkezeti változásokat is figyelembe kell venni. E tekintetben pedig döntő átalakulás zajlott le: a városi önkormányzat Kassán 1848 nyarától a politikai és a törvényszéki tanács felállításával valóban a bírói és a végrehajtói hatalom szétválasztásának az elve alapján kezdett működni.25 Június 23-án a közgyűlés kinevezett egy bizottságot, amelyben a polgármester, a főbíró, a főkapitány, továbbá más városi tanácsosok, tisztviselők és képviselők kaptak helyet. Feladatuk az volt, hogy tegyenek javaslatot a két tanács hatáskörének pontos meghatározására, és részletesen dolgozzák ki az új rend szerinti önkormányzati működés szabályait (3325/1848. jún. 23.). A közgyűlés azonban már június 27.-én úgy döntött, hogy a részletes szabályok elkészülte előtt, ideiglenesen már meghatározza, kik a tagjai a „politicus”, illetve a törvényszéki 23 Az 1847-es összeírásról 1. Czoch G .: A városok szíverek. i. m. 99. Illetve Hetilap 1848. márc. 21. 365. 24 Czoch G. A városok szíverek. i. m. 94-148. 25 Erre néhány más városban is történt kísérlet, de a megvalósítás többnyire elmaradt. L. Kajtár Magyar városi önkormányzatok i. m. 51-52.
