Századok – 2015
2015 / 5. szám - Kujbusné Mecsei Éva: "Ki légyen főbíránk" Nyíregyháza főbírái 1753 és 1848 között
1086 KUJBUSNÉ MÉCSÉI ÉVA kölcsönök folyamatos, rendszeres törlesztése, valamint a földesúri jogok gyakorlásának érvényesítése lett. Ettől kezdve szóba se jöhetett már olyan gazda, aki írástudatlan volt, és aki nem rendelkezett rálátással a város haszonvételeire, jövedelemkezelői gyakorlatára, a közigazgatás menetére. Nem véletlen, hogy 1805-ben újra Mányik Pétert választották meg, majd az örökváltság előkészítésében törvénybíróként részt vevő Bartha Józsefet. Ezt követően éveken át a törvénybírót választották meg a következő évben főbírónak: ns. Márkus Balázs (törvénybíró 1805-1807, főbíró 1808-1809), Súlyán József (törvénybíró 1807, főbíró 1810-1811), ns. Reguly Gábor (törvénybíró 1810-1811, főbíró 1812), Augusztin Mihály (törvénybíró 1812, főbíró 1813). 1814-1816 között ismét Mányik Péter lett a főbíró, majd a legnagyobb létszámú kézműves csoport, a csizmadiák közül egy másik, a közigazgatásban jártas mesterre, Juhász Nalivankó Mihályra esett a választás (1817-1819), aki ha törvénybíróként nem is tevékenykedett előtte, de mint vásárbíró 1796-ban és 1799-ben, borbíró 1802-ben, sáfár 1814-1815-ben a legjövedelmezőbb haszonvételeket kezelte. 1804-ben választották meg perceptornak és a communitas tagjának.19 1820-ban Benkő István, majd 1821-22-re újra Mányik Péter lett a főbíró. A megfelelő főbíró kiválasztásához, a tisztújítás sikerességéhez fontosnak tartották a választás napjának optimális meghatározását. 1820-ban e célból született az alábbi határozat: „Minekutána már jó eleve ennek előtte a város elöljárói világosan kinyilatkoztatták volna azon kívánságokat, hogy a bírói választás ennek utána a karácsonyi ünnepek előtt való napokon (amidőn közeli országos vásár nem történne) s ennek véghez menetele után pedig, hacsak lehetséges, még azon hétnek napjaiban a többi, választatni s újíttatni szokott hivatalt és szolgálatot viselő személyek is választatnak, hogy itt a tekintetes vármegyével teendő computus a város számadásaival egy időben menvén véghez, eszerint ezen város kormányzásában a jó rend és egyformaság annál inkább előmozdíttathatna. Melyeknél is fogva folyó esztendőbeli hónap 18. napján (elébb dobszó és templomi hirdetés által közönségessé tétetvén a lakosoknak a bírói választás) tekintetes Markos Mihály uradalmi fiskális úrnak elölülése alatt a bírói hivatalra candidáltatván nemzetes Benkő István, Súlyán József, Mányik Péter és Nalivankó Mihály urak, főbírónak a votumok többsége után nemzetes Mányik Péter úr választatott. Továbbá törvénybírói hivatalra candidáltatván nemzetes Súlyán József, Angyalossy Pál, Huray János, Bodnár András és Meggyessy István urak, a votumoknak többsége után nemzetes Súlyán József úr törvénybírónak választatott.”20 1821-ben a választást december 16-ra tették, mérlegelve, hogy semmilyen országos vásárra indulás napjával ne essen egybe és ne bolygassa meg a hitéletet sem. De minden hiábavalónak bizonyult, mert csekély volt az érdeklődés: kb. kétszázan lehettek a leköszönő tisztségviselőkkel együtt, úgyhogy azt fontolgatták, hogy más napot kell választani, hátha többen jönnének.21 19 1829-ben törvénybíró lett, de lemondott, mert sógora, Huray János lett a főbíró és a rokonság kizárólagos ok volt. 20 MNL SZSZBML, V A. 11. 1/1. No. 113. 1820. 21 Uo. No. 208., 209. 1821.
