Századok – 2015

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán

SAJTÓVITA A BALOLDALLAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEIRŐL 105

ció építése, melyben a nemzet minden tagja, tehát a nemzetiségek is részt vesznek, vagy csupán a magyarság — beleértve a zsidóságot is — összefogására van mód. A területvisszacsatolások okozta nehézségek miatt az előbbit kizártnak véli.

A szövetkezés legfőbb szempontja a világpolitikai események kiszámíthatatlansága, ezért „egy politikailag kiegyensúlyozott, lelkileg összeforrt nemzet” helyt állhat, viszont egy „széteső, kifelé egymásra licitáló” ország mindent elveszíthet. Mielőtt az összefogás néhány kritériumát sorolná77, világossá teszi a stabil államberendezkedés két fő attribútumát. Egyfelől a szabadság biztosítását78, másfelől a formai feltételeken túlmutató, „bensőséges alkotmányos szellem” létét, mely ténylegesen áthatja az ország minden intézményét.79

Az Újságban Barcs Sándor kisvártatva pacifikáló összegzést jelentetett meg, mely néhol összecsengett Kelemen előadásának egyes megállapításaival.80 Kijelentette, hogy a konzultáció nem irányul senki ellen, a célkitűzések nem bolygatják az aktuális politikai status quo-t. A magyar alkotmány keretei között a demokratikusabb életforma útjait keresik, a hangsúly a sorsvállaláson és a rend feltétlen megőrzésén van. Az újságíró első alkalommal konkretizál. Polgárság alatt „a haladó értelmiség és minden más haladó szellemű középosztálybeli egyed” értendő, azok, akik a táborba nem anyagi motívumok, hanem demokratikus életszemléletük követelményei miatt lép(het)nek be. A különféle társadalmi rétegek szövetségét nem „tömegek előtti paktumnak” képzeli, hanem úri megállapodásnak, melyet minden fél tiszteletben tart. A „gentleman agreement” akadályozhatja meg, hogy alkalmi előnyökért valamely osztály cserben hagyná a másikat. Barcs kifejezésmódja emlékeztet a baloldal szófordulataira.

1943. április 18-án, Virágvasárnap, Almásy József terjedelmes reflexiót osztott meg a Magyar Nemzet hasábjain.81 A mű „nagyon kihívta a kritikát” - jegyezte meg szűk két héttel később Serédi Jusztinián a szerzőnek írt figyelmeztető levelében.82 A történések felgyorsultak, az eddig egymással farkasszemet nézők időnként leadott lövéseiből pergőtűz lett.

A teológiai doktorátussal rendelkező Almásy visszahúzódó karaktere ellenére öt évvel korábban került a katolikus közélet tablójára. A budapesti Köz-77 „Mindenki részt vehet az összefogásban, aki azt akarja, hogy 1. a jogrend és a közbiztonság minden körülmények között megvédessék, 2. a honvédség és a közbiztonsági szervek fegyelme minden eszközzel biztosíttassék, 3. a szövetségi hűségből folyó kötelességeink teljesítése mellett országunk mindjobban elfajuló háború szörnyűségeiből a lehetőség szerint megkíméltessék, 4. Európa rendezése során érjük el a legtöbbet, amit elérhetünk, de ne fogadjunk el olyan megoldásokat, mely függetlenségünket, gazdasági önállóságunkat és területi épségünket veszélyeztetné.” Uo. 18.

78 „Szabad államban joga van mindenkinek gondolkodni és gondolatainak kifejezést adni. Ez a szabadság nem szűnik meg háború esetén sem. Furcsa is volna, hogy a gondolat és véleménynyilvánítási szabadság akkor szűnjön meg, amikor van miről gondolkodni, amikor döntő jelentőségű kérdésekről, hazánk sorsáról van szó. A közvélemény szabad és alkotmányos kialakulására ilyenkor is nagy szükség van, mert az államfőnek, a kormánynak és a parlamentnek ismernie kell az ország hangulatát.” Uo. 7.

79 Uo. 18.

80 Barcs Sándor: Úri megállapodás. Újság, 1943. április 17. 5.

81 Almásy József: A kakas és a hajnal. Magyar Nemzet, 1943. április 18. 5.

82 EPL 6079/1943